Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

85

zást igényel,’s az önmcglagadás’ olly fokát, melly- re az önkéntesen vállalkozók és hivatottak is nem kevés küzdelemmel — segíttetvén az isteni ina- Jaszttól — juthatnak el. — Luther’ elhatározása pedig nem szíve’ valóságos hajlamából, néma’ szerzetes élet’ szeretetéhöl, nem a’ helsö ember’ ihletéséből, hanem meggondolatlanságból eredeti; és azért a’fogadás’jármát inkább kénytelenségböl mint kedves odaadással viselvén, az neki terhes- és nyomasztóvá, és így ö állapotával elégedetlen lett. 0 ugyan a’ tudományos elfoglalásban keresett belháborgásai ellen enyhülést, de ezek sem önmagával , sem külállapotával öt ki nem békítették. És azért társai iránt indulatos-’s főleg tudományos vitatkozásaiban szenvedélyesnek mutatkozott. Mi Luther’ későbbi eljárásának egyik föindokát és rugóját a’most említett körülményben véljük rejteni, melly az által is igazoltatik, hogy a’ katholika egyház elleni fellépését a’ szerzetes élet’ és fogadás’ megvetésével kezdette! A’ vittembergi egyetemben előbb bölcsészeti, később hittani tanárnak neveztetett, hol tudományossága és erkölcsi viselete által köztiszteletben állott, kitünöleg az ifjúság elölt. Már ekkor két részre oszlottak a’ tanárok, az egyik a’ régibb rendszer, a’ másik az újítás mellett vívott. Az utóbbihoz tartozott Luther és az ifjúság is, melly természetes ingerével változások- és újításokhoz hajlik. Rendének ügyében