Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

68

sévelj nem pedig valamelly titkos és rejtélyes szabályok’ alkotásával foglalkoztak. — Vádoltattak továbbá, mintha a’ jezsuita erkölcstanárok a’ zsarnok meggyilkolást szabadnak, és az erkölcsi kérdésekben nem mindenkor a’ bűnt legbiztosabban eltávolító szabályt, hanem a’ hihetőséggel bíró vélemény1 követését szabadnak állíták, ’s több az erkölcsre veszélyes tanokról. De ezen vád nemcsak az egész rendre nem alkalmazható, hanem annak még egy részére sem. Igaz ugyan, hogy egyes tagjai némelly az erkölcstan1 szigorával meg nem egyeztethető elveket védelmeztek, de a1 mely- lyek a1 Jezsuiták előtt már taníttattak ’s nem álta- lok találtattak fel. De mihelyt azt a1 rend1 Generálisai észrevették, az ellen felszólaltak és azt kárhoztatták, sőt a1 tanárokat illyetén tanok’ előadásától eltiltották, mint Aqua viva generalis. Minden kétséget megszüntet erről a1 franczia püspököknek ítélete, kik XV-ik Lajos által megbizatván a1 jezsuita tanok1 megvizsgálására, ötöt kivevén, 45en egyhangúlag a1 jezsuita erkölcstan1 tisztasága mellett nyilatkoztak. — A1 többi vádak is, mint a1 mellyek a1 Jezsuita rend1 eltörlésének okaiul állíttatnak fel, hasonlólag vagy egészen alaptalanoknak vagy túlságosaknak bizonyultak. Ha egyéb nem szolgálna mentségéül e1 rendnek, elég tudni azt, hogy mindenhol legnagyobb ellenségei azok voltak, kik a1 vallást, egyházat és trónt felforgatni