Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

46

ktilhatalmak’ ismételt felszólításának engedni kívánván, és azon reményben, hogyha az elégület- lenek’ követeléseit méltányolni fogná, ezek is béke- és engedelmességben könnyebben megtarthatók , sok üdvös reformokat tett mindjárt kormányzatának első éveiben. És a’ legfőbb polgári hivatalokra — a’ szabadelvűek’ régi óhajtása szerint — világiakat emelt. Ez és egyéb nagy erkölcsei által, főleg miután 1848. april 23-kán a' romai statust alkotmánynyal megajándékozta, mindenkinek szívét annyira meghódította, hogy az egész Olaszország csak IX-ik Pins pápát dicsőítette. De ezen dicsőítést mig a’ jóknak szívéből a’hála fakasztotta, a’ forradalmat szítók ezalatt eszközül használták, ’s a’ szentséges atyát egész Olaszország’ fejévé tenni akarták, de az ő alázatosságát meg nem ingathatta a’ nékie ajánlott hatalom és földi nagyság’ dicsősége. És a’ minő kész volt üdvös újítások’ megadásában, olly határozott a’ felforgató kívánatok’ ellentállásában. És így kiütvén Olaszhonban a’forradalom, midőn ministere Rossi orozva meggyilkoltatott, a’ szenfsé- ges atya maga is Romából a’ bajor követ Gróf Spaur segedelmével novemb. 24 és 25 közti éjjel 1848. Gaetába a’ nápolyi király’ birodalmába menekült, hol ő szentsége legnagyobb tisztelet- és kegyelettel fogadtatott. Később pedig Portici-ben székelt. Ezalatt Romában a’ forradalmi köztársaság