Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

37

kezűleg működött. A’ testiség’ bűnei az érzelgés’ szép színe alatt festetnek a’ költemények- ’s románokban. A’ vallásosság helyett közönyösséget tanul az olvasó, és ha találkozik a* gyengéd no románjaiban a’ pappal vagy szerzetessel, mint ámítót, titkon minden gonoszt elkövetni haszonlesőt, tanulja ismerni. Az inquisitio máglyája szerzőinek, a’ sötétség’ szövőjének szerepeiben tüntetik fel az Urnák szolgáit, és így a’ tapasztalatlan kebel’ kegyelete, mellyel nevelője vagy anyja korán bécsepegtetett romlatlan szívébe, meghűl ’s néha helyét az egyháztóli elidegenedés sőt gyűlölet váltja fel. Jelesen a’ franczia írók’ müvei hatnak kártékonyán a’ nő és ifm vallásos érzelmeire, p. o. Sue és Victor Hugo"*munkái, mellyekben az eléforduló egyháziak a’ legsötétebb színekben tüntetnek föl. Elég csak egy olly szörnyet az ifiunak olvasni, minőt p. o. Hugo az ö notreda- mi föesperestjében fest le, hogy minden hajlamot kiirtson belőle az egyháziak iránt. — A’ szépirodalom’ szelleme, vallástalan és erkölcstelen iránya a’ színpadokra is áthatott. Ezekben a’ bűn gyakran kedves sziliekben, különösen a’ lovagias merényletekben adatott elő. A’ vallásos érzelmekből gyakran gúny űzetett, szóval az irodalom és színház’ iránya századunkban az erkölcs- és vallásos érzetre veszélyesen hatott, melly azután szülte előbb a’ hidegséget a’ katholika hit és egyház iránt, melly