Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

35

észrevehetlenül a’ hitetlenség’ örvényébe sodorta. Elménczsége még a’ jobb érzésüeket is megkísértette. Könyvei tömérdek számban elterjedtek és halála után is a’ vallás és erkölcsiség’ megrontását igen előmozdították.

Másik Rousseau János Genfben 1712-ben született. Atyja órás lévén ötét is arra oktatta, de ö a’ románok’ olvasását megkedvelvén, elhagyta atyja’ házát és Frankhonba ment. Ott ugyan a’ ka- tholika bitre tért, de azt csakhamar tettleg elhagyta. A’ szabadelvűek és vallástalanok’ társasága Rous- seaut mind elméje- mind szívében megrontotta. 0 az isteni kinyilatkoztatás1 szükségét tagadta és különösen a’ gyermekek’ neveléséből a’ vallási oktatást kizárni javallottá mind addig, míg azifiu önmaga képes a’ vallási tan- és elveket megbírálni. És ezáltal a’kegyelet-és istenfélő érzelmekre olly igen fogékony kisdedek’ sziveikből a’ vallást eltávolítani akarta, mi természetesen a’ hitetlenségre vezetne. Ezenfelül a’ polgári társaságban minden hatalmat a1 népek’ szabad akaratából és szerződéséből származtatott, nem pedig az Isten’ legszentebb akaratából, melly az embert társas életre teremtette, és így annak létalapját is, a’ társaságot kormányzó hatalmat. Ekkint ö a’ királyi, szóval minden polgári tekintélyt az ö fénykörétül megfosztott ’s azt merő emberi engedményezésnek tekintette, mellynek forrása csak az önkintes nép3*