Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

23 későbbi kifejlés mutatta, a’ franczia forradalmi is­kolából merítette eljárását ’s habár nem is egyszer­re , de lassankint mind inkább kitűnt, hogy a’ ma­gyar kormány elleni párt’ törekvése az ös alkot­mány- ’s az ebben gyökeredzett királyi tekintély’ megdöntése. És habár egyes tagjai illyetén czélt nem is tűztek ki maguknak és hűséggel ragaszkod­tak a’ törvényes tekintélyhez, de átalánosan szól­va igaz, hogy az ellenzék’ eljárása a’ fenálló te­kintélyek’ meggyengítésére irányoztatott. Mivel pedig mind a’ trón’ mind az ös alkot­mánynak egyik fötámaszát az egyházi rend képez­te, mind a’ köz- mind az országgyülésekenföké- pen az egyházi rendet támadta meg az ellenzék. Alkálinál használták erre a’ protestánsok’ állítóla­gos sérelmeit; mert noha az 1791 : 26. t. ez. az örök időre megállapítandó egyesség’ okáért alkot­tatott, mégis az utóbbi országgyűléseken a’ drága időnek nagy részét vallási vitatkozások foglalták el. Hónapok folytak le ’s a’ legsértöbb és illetle­nebb megtámadásoknak volt kitéve a’ katholika hit és egyház. A’ katholikusés józanabban gondolkozó világi követek illyetén küzdelmekben — tisztelet és elismerés a’ kivételeknek — sem olly elhatá­rozással sem olly lelkesen nem védték a’ katholi­ka egyháznak jogállását, minőt önérdekük ’s az alkotmány’ tisztelete főleg a’ kalholikus képvise­lőktől igényelt. A’ főrendek’ táblájánál melegebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom