Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

8

sokasága, a’ katholika egyház’ és intézményeinek a’ társadalmi körökbeni gúnyolása, a’ közélet’ féktelensége mind annyi ismérvei voltak Francziaor- szág’ megromlott erkölcsi állapotának. Érzette ezt a’ franczia papság’ gyülekezete ’s 1780-ban a’királyt, hozzája tett felírásban, következő szavakkal figyelmeztette a’ veszélyre : „még csak néhány évi hallgatás ’s a’ megrendülés átalánossá válván nem hagyand egyebet romok- és töredékeknél szemlélni.“

A’ vallás’ szent köteléke, mint minden társadalom’ legbiztosb támasza meggyengíttetvén főleg Párisban ’s a’ míveltebbek’ osztályában, még csak a’ polgári erő tartotta fel az ország’ rendes állapotát; de milly erőtlen és elégtelen a’ polgári hatalom a’ megfogyott vallás és erkölcs mellett, kitűnt midőn XVI-ik Lajos az ország’ bajainak orvoslatára őszinte és tiszta akaratból 1789-ben Versa- illba minden rendeket országgyűlésre meghitt és azt személyesen megnyitotta. A’ harmadik rend’ erőszakoskodása a’ királyt megingatta, ’s az országgyűlésnek nemzetgyűléssé átváltozását megerősítette, ’s ezáltal a’ forradalom első fokára emelkedett.

Mire törekedett a’ forradalmi gyülekezet, hamar kitűnt, mert egyszerre mind a’ trón' mind a’ katholika egyház’ hatalmát megtámadta. A, párisi érsek’s az egész papság’önkéntes áldozatkészsége