Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
120 művészetnek. Angelico a’ Domokos rendből, Leonardo da Vinei, Michael Angelo, Perugino és Raphael nevei és müvei fennen hirdetik állításunk’ igazságát. És ha itt elmélkedve kérdi a’ történetiró. miért magasztosak annyira e’ kor’ remekművei, miért hennök annyi az ihletés? Csak egyet tudunk felelni. Mert a’ kor’ költöisége ’s magok e’ nagy művészek a’ szent hit* meleg vallásos érzetétől ihletve voltak! A’ keresztény költőiség, melly e’ kor’ szobrászat- és festészetében nagy ’s maradandó becsű emléket hagyott például hideg századunknak. amannak testvérjét, sőt mondhatni a’ művészet’elsöszülöttjét a' zenészetet szintén áthatotta. Avagy lehetséges volt-e a’ szent érzelmeknek ajtatos hangokban életet nem adni, értjük a” kifejlett hang- és zenészeiben? midőn ebben önként ömlik ki az áradozó kebel! ArezZ'Oi Gcido a’ X-dik, Franko a’ XI—dik században a’ szent zenészetet mivelték, különösen a’ cisztercziek fordítottak a’ zenészeire nagy figyelmet sz. Bemard intésére. De mint másban úgy a’keresztény ahitatosság’ e nemében is, tagadhatatlanul Róma’ püspökeinek hálával tartozik a’világ. így XXII-ik János pápa gondjai közé számitá a’ templomi zene’ módjáról rendelkezni. Mi a’ szertartásokat illeti, több ünnepnapok hozattak be, különösen pedig az Űrnapja, mellyet a’ katholikus hívek fényesen megünnepeltek. Az oltári szentség’ dicsőítésére szent énekek készültek. Hlyet készített sz. Aquinás Tamás. A’keresztény katholikus