Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

90 ségre hívta; de ezek a’ pogány császárnak is tisztelvén méltóságát, a’ pártütés’ merényletében részesülni vonakodtak, bűnnek tartván illyes tá­madásokat. Ekkor az említett vezér a’ kereszté­nyeken egész dühét kiönté ’s kegyetlenül üldözte őket. Legyőzetvén azonban a’ pártosok, az üldö­zés megszűnt, ’s ezentúl nyilvános megtámadá­sokat a’ zsidóktul a’ keresztények nem szenved­tek ugyan , de engesztelhetlen gyülölségüknek ’s boszujoknak minden alkalommal érezték jeleit, így vádoltattak általok különféle vétségekről a’ rómaiak előtt, ’s ingerlésök’ következtében igen sok áldozat hullott! A’ mennyei ültetvénynek, az újonnan plán­tált religonak nemcsak Judaea és Palaestinában, hanem az egész világon ki kellett állni az ellene támasztott orkánokat, ki a’ próba’ tűzveszélyeit! A’ római birodalomban alig kezde terjedni evan­géliumunk’jótékony világa, ’s máris szörnyű ül­dözések és sanyargatások érték a’ kereszténye­ket. Az évkönyvek’ hű tükrében nem mutathatjuk tel e’ keskeny vonalak közt mind ama’ gyászos lapokat, mellyek a’ keresztény hit’ igazságáért kí­nosan elhullott véráldozatok’ tömérdek számáról szólnak; mert három századon át egész nagy Constantin' idejéig a’ béke’ olajága nem nyílt Jézus híveinek. ’S ha mind elsorolnék a’ szén­

Next

/
Oldalképek
Tartalom