Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

61

Isten egyházát, midőn a’ nagy hirü ’s tudományi! Sault mennyei fényével megvilágositván, dühös ellenségből legbuzgóbb apostollá változtatta. Ő Ciliciának Tarsis nevű városában zsidó szüléktől ’s Benjamirí nemzetségéből származott. Móses és egyéb szent könyvekben, mint a’ görög bölcsészeiben neveltetvén, Gamalielt hallgatta , ki a’ korabeli tanítók között nagy hírben állott. A’ farizeusok’ felekezetűhez tartozván, hite iránti buzgalomhói a’ keresztények’ üldözésére önkényt ajánlkozott. De az imádandó mélységes isteni bölcseségnek másképen tetszett; mert utjának közepette Damascus felé mennyei dicsőség’ környezetében szózatot halla : „Saul, Saul! miért üldözsz engem?“ ’s midőn kérdezné: kivagy uram? az Ur feleié: „én vagyok a’ Jézus, a’ kit te üldözsz, nehéz neked az ösztön ellen rugó- doznod.“ Ekkor alázatos szívvel hódolt az isteni kegyelemnek, ’s Damascusban megérté Ananias- tól magas hivaltatását, mellyet az Úr igy nyilatkoztatott ki előtte : „Haladék nélkül menj hozzá, mert nekem választott edényem lesz, hogy az én nevemet a’ pogányokhoz és fejedelmekhez, és az Izrael’ fiaihoz elhordozza; mert én megmutatom neki, mennyit kellessék az én nevemért szenvednie.“ Péter apostol, bejárván Galileát és Sama- riát, nagy sükerrel hirdette az evangéliumot, ’s