Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a
59 meghitelesíttetett Istentől erők, csudák és jelek által, mellyeket Isten ő általa ti közöttetek munkált , a’ mint magatok is tudjátok, ezt, ki keresztfára fiiggesztetvén, megöletek, — ezt a’ Jézust feltámasztá az Isten , kinek mindnyájan tanúi vagyunk.“ ’S im’ a’ megilletődött hallgatók közül egy napon háromezerén megkeresztel- kedének! E’ háromezer hivő’ egysége volt tehát a’ kereszténység' zsenge magva, melly hamar az egész világra elterjedve alkotta ama’ közönséges egyházat, melly ellen sükertelenül vívott minden földi erő. A’ megfogamzott isteni ige rendkívüli ápolást kívánt, nehogy fakadó korában elhervadjon; ’s alig is kezdék meg az apostolok annak hirdetését, már csudatételek által megerősiték a’ hit’ csírázó magvát a’ megkeresztelt hívőkben. Sőt midőn Péter, Jánossá együtt fölmenvén a’ templomba, a’ születésétől sánta koldust Jézus nevében inegyógyitotta,ezen csudatételre az összesereglettek közül ismét sokan megtértek, úgyhogy már ötezerre szaporodnék Jézus’ híveinek száma. De nemcsak ez úttal, hanem később is, több jel és csuda által bizonyiták he mennyei küldetésüket ’s tanításuknak isteni eredetét, ’s oily nagy vala az apostolok iránti köz bizodalom, „hogy az utczákra kivinnék a’ betegeket ágyakra, hogy az
