Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

46 keket, hanem az Isten- ’s mennyei atyánknak véghetlen tökéletességét állítja legfőbb ösztönül a’ jóra: „legyetek azért ti tökéletesek, mert a’ ti mennyei atyátok is tökéletes.“ E’ mellett az isteni szeretetnek megfoghatatlan példáját hozza hathatósabb indokul: „úgy szerette Isten e’ vi­lágot, hogy az ő egyetlen egy fiát adná: hogy minden, ki benne hiszen, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.“ Végre nem hagyta érintetle­nül azon ösztönöket is, mik szivünkbe oltvák, ’s mellyek nélkül az erény’ tövises pályáján kön­nyű a’ csüggedés: az erény’ jutalmát, az örök­ké tartandó boldogságot a’ mennyek’ országá­ban. A’ modor, mellyel Jézus tanítását előadta, egészen különbözik az egyéb vallás’, vagy böl­cselkedés’ újabb rendszereinek alapítóitól. Előa­dása ment minden keresett dagálytól, értelmet zavaró rejtélyes szójárásoktól, mesterkélt műsza­vak’ fátyolaitól, mikkel az emberi bölcsek gyar­lóságukat takargatják, ’s az együgyüket ámítani, magok körül mély tudomány’ ’s fellengzőbb ész’ nimbusát terjeszteni szokták. — Jézus’ egész tanítása’ rendszerén, bizonyos keresetlen, ’s mégis igen természetes harmonia ömlik el. Mindenek­ben hallgatóinak szükségei- ’s műveltségéhez bo­csátkozik le, majd egyszerűen oktat, majd a’

Next

/
Oldalképek
Tartalom