Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

154

élesztett, gyámoltalanokat ápolt, szegényeket segített. Népének valóságos atyja lön, ki őket testi és lelkiképen táplálta. —

Ha csendes éltünk’ tengere, ha földi pályánk tövistelen: a’bőség, hatalom és fény csábingerei- nek közepette a’ szigorú erény ösvényén hűn megmaradni, és sem az önkény, sem a’ kéjelem kísérleteitől le nem győzetni, valóban ritka, ’s nem mindennapi tünemény. De kétszeresen nagy az, ki egyiránt rendületlen a’jóban, és kötelességében akkor is bű, midőn vihar támad ellene, ’s hatalom’ és üldözés fergetege ijeszti őt vissza az útról, melly- re kötelessége hívja! A’fenemlitett szent férfiúban illy kettős nagyságot mutat olvasóinak a’ történet. Az egyház’ jogait és kiváltságait császári hatalom törte meg; és igy aranyszáju szent Jánost, mint a’ keleti egyháznak fejét és első püspökét hívta fel kötelessége az egyházi jogok’ védelmére. — Különösen a’ templomokban menedéket keresőket vette oltalmába, midőn a’ császár’ boszuja elől a’ templomba futott Eutropiust a’ poroszlóktól erőszakkal kiragadtatni nem engedte. —• A’ császár palotájába idéztetvén, bátran ’s méltóságosan emelt szót az egyház’ kiváltsága mellett, még pedig olly hatályosan, hogy a’ császár’ haragja enyhült, ’s a’ templomba menekvültnek bocsánatot Ígért. — Azonban az udvari tisztviselők titkon boszut for-