Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

148

évben tartatott. Ezen napokban korán reggel, a hajnal hasadtakor kisiettek a buzgó hívek a szent vértanúk’ koporsóihoz, ott szent könyvek’ olvasásában, imádság- s az Isten igéinek hallgatásában bőjtöltek délutáni órákig. Tertullián tanúsítja, hogy a’ hetenként kétszeres böjt közönségesen megtartatott. Alexandriai Kelemen szinte megö ö

nevezi a’ szerda- és pénteki böjtöket, mint rég bevetteket. — De a’ szigorú, ’s magasb tökélyre törekvő hívek még ezen felül is önkényt bőjtöltek, néha két, vagy három napot is; különösen pedig a’ szombatot adván hozzá a’ közönséges heti bőjt- hez. Illy buzgóság mellett világos törvénynyel kötelezni a’ híveket felesleges, sőt sérelmes lett volna, miután a’ közönségesen bevett szokáson felül önkényt szigorúbb böjtöt tartottak az egyház’ hívei, nem elégedvén be azzal, mit az általánosan bevett szokás szabályivá tett.

Mi végre a’ böjtölés’ módját illeti, bizonyos napokon nemcsak a’ húseledeltől, hanem még a’ bortól is megtartották magokat az első keresztények. Sőt voltak napjaik , mellyeken semmi főtt ételt nem ettek, egyedül csak kenyérrel és vízzel, vagy gyümölcscsel éltek. Ha nem volt is általános bőjtölési szabály, melly meghatározta volna : különösen milly étkektől tartóztassák meg