Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

121

Rómába folyamodtak, hogy a'' legtávolabb lakó püspökök, mennyire az idő’ mostohasága engedte, szakadatlan közlekedésben voltak a’ római pápákkal, ’s mind szóval, mind tettel tisztelek bennük Péter utódait.

Az apostolok’ utódainak az első századokban mindenkor a’ püspökök tekintettek, kikre sz. Pál’ szavai szerint: „szent Lélek bizta az Isten’ egyházának kormányzását.^ Ha hitbeli kérdések támadtak , a’ püspökök összegyülekeztek, ’s noha azokban egyéb áldozó papok is részesültek, de elhatározó szavuk csak a’ püspököknek volt. Soha sem kétkedett a’ keresztény egyház, hogy a’ püspököknek alárendelvék az úgynevezett presbyterek, vagyis a’ többi fölszentelt papok; kitetszik ez I. hetemen pápa, Ignácz vértanú ’s több más hiteles irók’ és szent atyák’ bizonyításaiból. Később növekedvén a' hívek’ száma, az isteni szolgálat’ könnyebbitésére, a’ hívek’ lelki szükségeinek pontosabb betöltésére, más alsóbbrendű egyházi hivatalokat is állított, Jézusió1 nyert hatalmánál fogva anyaszentegyházunk. Sőt magok a’ püspökök között korán kifejlődött az egyházi méltóságok’ fokozata. ’S bár el nem határozhatni számtani bizonyossággal az időt, de hogy már a’ ni- ceai zsinat előtt, ’s igy az első századokban né- mellv főbb székvárosok’ püspökei, s különösen