Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

4

„hogy roppant lelketlen tetem volt, melly naponta porladozásnak indult.“ — Majd egy, majd több császárt számlált a’ római birodalom, mig nem Diocletian négy részre, t. i. két fő uralkodó ’s két kisebb császár között, felosztotta. — Mi egyébiránt nagyságát ’s terjedelmét illeti, az egész első korszakban, ha bár néha-néha megfogyott is, általánosan szólva csakugyan virágzó maradt.

Pompejus győzelmes sasai előtt meghajolni kénytetett Judaea is, ’s Ocfavián idejében Heródes által, de a’ római császárság’ fönsége alatt kor- mányoztatott. — Izrael lakta Judaeát, közösen megvetett ’s főképen római polgár’ szemében igen csekély becsű nép, — de mivel e’ megvetett nép magában rejtette az uj világ’ — a’ szellemi birodalom’ csiráját, kévéssé bővebben vizsgáljuk történeteit. Ez elkülönözött, ’s az enyészet’ veszélyei közt különös isteni erő fentartotta nemzetnek, any- nyira elsüllyedt már polgári állása, hogy ön nemzetségéből királya nem lévén, idegennek kény- telenittetnék hódolni. — Heródes Idumeából származván, a' megjövendölt Szabaditót várva várta Israel, mert írva volt és van a’ teremtés’ könyvében, hogy nem vétetik el Juda’ nemzetségétől az ország, mig el nem jön, ki megigérte- tett. — Anti got i halála után, ki Machabeus nemzetségből vette eredetét, 35 évig uralkodott