Nicole, Pierre: Hitbéli 's erkölcsi oktatások az Ur imádságáról, Angyali Üdvözletről szent mise' áldozatjáról és az Anyaszentegyháznak egyébnemű imádságairól (Weszprém, 1815)-541

vén segedelmet Istentől , azt el nem űzhe­ti; a’ kevélység pedig távoztattya a* sege­delmet, ’s arra bírja Istent, hogy magunk­ra hagyjon, és ez elegendő a’ mi kárhoza­tunkra. K. Ment lehet-e ember ez életben, min­den nemű kísértetektől ? F. Nem , mert nem szóllván az Ördög’ kisérteteiről, a’ki soha meg nem hal; nem szóllván a’ világ’ kísérteiéiről, a’ ki ben­nünket szüntelen csalogat, a’ tárgyak ál­tal , mellyeket élőnkbe tüntet; szünet nél­kül való harczunk van a’ testi kívánsággal, melly bennünk az Istennek lelkét ostromol- lya. Azoknak tehát, a’ kik nem éreznek kísérteteket , félniek kell , ne hogy ez a’ » béke, ’s csendesség, a’ mellyben élnek at­tól légyen, hogy a’ lélek nem viaskodik a’ testei, és azt békességben hagygya ural­kodni. K. Minémü készülettel kelletik tenni e' kérést: ,,/ie vígy minket a' kísérteibe ? F. Erős, ’s álhatatos hittel, hogy ha Is­ten nem segitne, elégtelenek fognánk len­ni ( 117 ) ❖

Next

/
Oldalképek
Tartalom