Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
60 piscendum fructum scientiae artis liberalis.“ Ama harmincz „az én ekés olvasásban (cantuet lectura)haladott s gyakorolt ifjút G e 11 é r d papul szentelé fél s marosvárosi kanonokul avatá.“ Gell érd püspöknek“ különös gondj'ában voltak a szegény nemesek gyermeki, a barátok és jövevények“; „ad cujus nutum ducebantur parvuli et tradebantur ad scholas.“ Az általa fölállított iskolákban a tanulás buzgalma olly nagy vala, hogy az éjjeleket nappalokká fordítanák. Figyelme más tájakra is kitérjedett és küldöttei sok tanodát állitának fel a Dunán túl, iskolásokat gyűjtőnek stb. A bevándorló német, cseh, olasz csak Gellérdhöz folyamodott s tehetségéhöz képesti alkalmazásról bizonyos lehete. Az egy Walther ffolytatja az életiró) annyi sok gyermek- és tárgy tanításával nem bírt, és segédtanárt kért. Maurus frater Fejérvárra István királyhoz küldetett (ad scholas, quae tunc in Alba-regali erant famosae) azon könyörgéssel, miszerint anyaiskolájából Henrik nevű német szerzetes és ügyes al-oktatónak a marosvárosi tanodába átmenését engedje meg. A király engedelmével Henrik ösz- veszedvén könyveit Gellérdhöz indult, kitől a tanodái olvasók főnökéül (in principem lectorum scholaribus) neveztetett. W a 1- ther az éneki mesterséget megtartá. — Marosváros egyháza- s tanodáján működő érdemes férfiak sorát szent Gellérd életirójából megtudjuk, kiszerint szent István újjá szülendő nemzetének tudományos gyöngyeit az ország minden tájairól egybegyüjté, különösen Péchvá- radból Istvánt, Anzelmet, Zalavárról Konrádot, Albertet, Bakonybélből Ulrich, Walthert, Zoborból Krátó, Tádot, Pannonhalomról Fülöp, Henrik, Leonárd s Conciust öszvesen 12 szerzetes áldozárt, ki „mind tudós ember va 1 a“ (erant viri literati) ; a Csanádi ispán kocsira szedvén föl őket Csanádba vitte ]). — Hasonlag elrendezett k áptalani és plébániai (Posonyban létező) tanodáról értesülünk ama híres szerződvényből, mellyet Posony káptalana és városa 1302ben kötött: az oktató — scholasticus — papi hivatalra nem szenteltetett föl mindenkor , de a kanonokplébános asztalán táplálkozott2). M i n d e n káptalannál volt scholasticus, mi káptalani tanodafőt jelente; s illy scholasticus nyomára a káptalanok oklevelében számtalanszor akadunk például Esztergomban, Budán, Szepes- ben, stb. A sok oktató a sok tanodában nem csupán egyházi vagy szerzeti növendékeket nevelt, hanem az egyháznak másutt gyakorolt rendi szerint, más hivatalokra vágyódó, sőt bármelly jövevény ifjakat is oktatott; oktatásban a pór fia is részesülhete mind a káptalani vagy monos- *) *) „Quos Chanadinus comes in currum suum imponens in dioecesim Csanadiensem duxit“ cap. 11. a) „Scholasticum retinebit (plebanus) ad mensam suam, qui si sacerdos fuerit. ad officium Ecclesiae praeter officium Scholasticae nullo vinculo sit adstrictus —“ Cod. dipl. 8. 1, 617.
