Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
155 ferro wasláb dicto lego ad hospitale Posoniense ut pauperes ex eo sese lavent.“ — Much ei Pál 1556-ban pos. k. árvák, szegények, szökevényekre 50 aranyat rendele, s arra kéré végrendelete teljesítőit, hogy híven és lélekismeretesen szolgálják át az illetőknek ezen pénzeket; a gyámházi sánták, süketekre 50 aranyat, mellyből üngöket, lepedőket, takarót s élelmi szereket vásároljanak; hadi foglyok és földes uraktól elnyomott egyéb szegények közt kiosztandó 40 ezüst ft hagya — „captivis redimendis et hominibus oppressis per Dominos eorundem terrestres“; — azonfölül az egyháziak ajtainál ülő s várakozó koldusokra — „pauperibus sedentibus et exspectantibus in foribus quorumcunque Ecclesiasticorum“ — 50 ezüst forintot — „quinquaginta llorenos in monetis“; — a szakolczai gyámházra s „ugyanott létező szegényeknek az én feleimnek, úgymond végrendeletében, miután más testvérim vagy rokonim nincsenek, 50 ftot ezüstben.“ — Monozlay Miklós (1577-ben szenttamási prépost) a szombati gyámházra — „hospitali xenodochio“ — két aranyat és 20 ft, két árva leánykára, anyui rokonira hat aranyat, Ilabay Endre nevű növendékének két aranyat s teljes ruházatot adata, és valamelly böcsiiletes mes- terhüz kézműves ujonczul ajánlá őt; egy ezüst kupa árából fekete és vörös posztót vásároltatott a szegények számára, özvegyek s foglyokra 50 ft, mit Czay nevű szombati polgárnál birt; a Fabcr Jánosnál birt 30 ft, a Dósányi Sándornál lévő 80 ft s több illyetén kisebb pénzeit, papi öl- tözetinek árával együtt a szükölködőkre hagyta. — Monozlay Endre 1600-ban pos. prépost temetkezése napján 32 szegényt fekete posztó öltözékbe ruházva, három napig lakomáztatott; aztán fél forintot adata egynek egynek; a posonvi gyámház minden szegényinek olly posztóból, mily- lyent a ferenczi fráterek viselnek, mentét, dolmányt csináltatott s egyéb ruházattal látta el; a szombati szegényháznak posztóvételre 50 ft s vagyona maradékit. — Monozlay Gábor végrendeletében áll: „az szegényeknek hagiom marháimat tehenet, és ökröt aggiák el és osztogassák lelkemért; a mi borom megmarad pinezémben, ezt is mind az szegénieknek.“ — Szentgvörgyi Ferencz az esztergomi káptalannál hagyott szegények alapítványául 1200 ft, egy maga fölnevelt árva gyereknek 100, házi szegényekre 100, posonyi gyámházra 100, erdélyi szegényekre 100 s ezek örökös kamatjára 1000 ft rendelt. Ezekután igy fejezi be végrendeletét: „az. végre, hogy in perpetuum házi és kolduló szegények, rabok és Romában járó szarándokk alamizsnát agyanak belőle, itten pedig az sz. János alamisnálkodó testénél minden nap alamisna osztassék el per annum 80 11. Az ki penig ezeket nem effectuálná, vagy quoquomodo impediálná, adgyon számot az örökké való Istennek ítélő széke előtt,“ melly czélra 2000 ft hagyományozott; rendelé azon fölül, miszerint holta után 12 szükölködőt 30 napig vendégeljenek meg. — Szusics György (1661) pos. k. a posonyi szent László gyámházra nyolez akó bort, koldusokra tizet, házi szegényekre 25 ft, kiknek az ő egész gabnáját is hagyta örökül.—Máríy István a szenczi gyámházra tiz köböl búzát, más szegényekre is tizet hagyott. —
