Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

9 kezébe nem esett volna l). Mire nézve, igen nagy igazzal (kár, bogy pár­tosság elvakitotta önfeledkezéssel), írhatta Pécsváradi Péter váradi pré­dikátor Pázmánynak : „régen az Esztergami Érsekség alatt a Nyitrai, Egri, Váczi, Pécsi, és Beszpréni Püspökség volt. Hol vannak most ezekben azok az püspökök, a kikkel eggyütt jóra tudna az Esztergami Érsek vigyázni? Bizonyára Nyitrán kivül, Egren, Váczon, Pécsen, Beszprinyben, és azok kör- nyiil levő helyekben az Török Kádiak az Püspökök, a Pasák az Érsekek, és egyebek, kiknek Érsek Uram nem parancsol. Térítse megh az Érsek az ü •alatta levő Püspökökkel az Egri, Váczi, Pécsi és Esztergami Törököket a Christushoz: fundállyon úyjobban Ecclesiákat az pogány birodalomban, ter- jeszsze ki az Esztergami Érsekségnek minden határira, és végeire az igaz Isteni ismeretet: legyen kész még vérével is megh pecsételni az Evange- liomnak tiszta tudományát, és bátor engedgyük meg neki, hogy méltán Írja magát Esztergami Érseknek“ 2). A mit, kévésed magokra hagyatva, a magyar főpapok a vallás meg­mentésére e században cselekedhetének, cselekedtek, és egyházi úgy, mint honpolgári kötelességüknek eleget tőnek. A magyarság ősi vallását védő vagy helyrehozó visszahatás voltaképen csak akkor s ott kezdődött, mi­dőn s hol elszakadásra nagyobb hajlam nyilatkozott a lutherizáló s más protestáns emberekben. Oláh Miklós esztergomi érsek {Ilyenekül abánya- városiakat találván, egyházi látványozások által akarta őket az egyháznak visszaszerezni; az erkölcsi hiányokat zsinatokban törekedett orvosolni. Szintúgy Veranchich Antal Egerben, Draskovich György Zágráb­ban, Bornemisza Pál Nyitrában, Szepesbcn Pauli ni Pál Csanádi püs­pök és prépost. Csak hogy majd mein mindeniknek volt nagy hatalmú főúri ellenese, ki a főpapnak vallási tisztaságra irányzott munkálatit meghiúsí­totta. Veranchich rendelkezésinek ellenkedtek Magó eh y Gáspár eger­vári kapitány, tornai, beregi, hevesi ispán, utána Forgách Simon, Oláhnak a városi hatóságok, másutt Rueber, Salm, Svendi, Kollo- nich hadvezérek. Csak Draskovich, mint bán egyszersmind, birt e te­kintetben háborítatlan műkörrel: azért Luther tévedéseit a társországokba nem bocsátotta 3). A trienti zsinattól fogva „a magyar papság csak benső erősbülés- ről gondoskodott az által, hogy a lelkészi kart megkivántatott számú és kiképzett egyedekkel betölteni iparkodék; a lelkészek életén egyházi fegye­lem szigorításával őrködött, és az istentisztelet hiányait fedezte. Ezekre irányult 1560 év óta 1690-évíg a papság belső munkálata; 1585-óla já­rult hozzá a visszahatásnak külső nyilványodása, a protestánsok térí­tése. A sort Oláh Miklós hatályos zsinatok tartásával megkezdé; 1557- *) *) llevenesy kézirataiból Kát. 25, 473.-) Pécsváradi Péter feleletei Pázm. P. észt. érseknek két könyvecskéjére. Debrecz. 1629. 11. lap. 3) Pray Spécim. Hier. 2, 339.—Engels Gesch. 2, 275.

Next

/
Oldalképek
Tartalom