Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
9 kezébe nem esett volna l). Mire nézve, igen nagy igazzal (kár, bogy pártosság elvakitotta önfeledkezéssel), írhatta Pécsváradi Péter váradi prédikátor Pázmánynak : „régen az Esztergami Érsekség alatt a Nyitrai, Egri, Váczi, Pécsi, és Beszpréni Püspökség volt. Hol vannak most ezekben azok az püspökök, a kikkel eggyütt jóra tudna az Esztergami Érsek vigyázni? Bizonyára Nyitrán kivül, Egren, Váczon, Pécsen, Beszprinyben, és azok kör- nyiil levő helyekben az Török Kádiak az Püspökök, a Pasák az Érsekek, és egyebek, kiknek Érsek Uram nem parancsol. Térítse megh az Érsek az ü •alatta levő Püspökökkel az Egri, Váczi, Pécsi és Esztergami Törököket a Christushoz: fundállyon úyjobban Ecclesiákat az pogány birodalomban, ter- jeszsze ki az Esztergami Érsekségnek minden határira, és végeire az igaz Isteni ismeretet: legyen kész még vérével is megh pecsételni az Evange- liomnak tiszta tudományát, és bátor engedgyük meg neki, hogy méltán Írja magát Esztergami Érseknek“ 2). A mit, kévésed magokra hagyatva, a magyar főpapok a vallás megmentésére e században cselekedhetének, cselekedtek, és egyházi úgy, mint honpolgári kötelességüknek eleget tőnek. A magyarság ősi vallását védő vagy helyrehozó visszahatás voltaképen csak akkor s ott kezdődött, midőn s hol elszakadásra nagyobb hajlam nyilatkozott a lutherizáló s más protestáns emberekben. Oláh Miklós esztergomi érsek {Ilyenekül abánya- városiakat találván, egyházi látványozások által akarta őket az egyháznak visszaszerezni; az erkölcsi hiányokat zsinatokban törekedett orvosolni. Szintúgy Veranchich Antal Egerben, Draskovich György Zágrábban, Bornemisza Pál Nyitrában, Szepesbcn Pauli ni Pál Csanádi püspök és prépost. Csak hogy majd mein mindeniknek volt nagy hatalmú főúri ellenese, ki a főpapnak vallási tisztaságra irányzott munkálatit meghiúsította. Veranchich rendelkezésinek ellenkedtek Magó eh y Gáspár egervári kapitány, tornai, beregi, hevesi ispán, utána Forgách Simon, Oláhnak a városi hatóságok, másutt Rueber, Salm, Svendi, Kollo- nich hadvezérek. Csak Draskovich, mint bán egyszersmind, birt e tekintetben háborítatlan műkörrel: azért Luther tévedéseit a társországokba nem bocsátotta 3). A trienti zsinattól fogva „a magyar papság csak benső erősbülés- ről gondoskodott az által, hogy a lelkészi kart megkivántatott számú és kiképzett egyedekkel betölteni iparkodék; a lelkészek életén egyházi fegyelem szigorításával őrködött, és az istentisztelet hiányait fedezte. Ezekre irányult 1560 év óta 1690-évíg a papság belső munkálata; 1585-óla járult hozzá a visszahatásnak külső nyilványodása, a protestánsok térítése. A sort Oláh Miklós hatályos zsinatok tartásával megkezdé; 1557- *) *) llevenesy kézirataiból Kát. 25, 473.-) Pécsváradi Péter feleletei Pázm. P. észt. érseknek két könyvecskéjére. Debrecz. 1629. 11. lap. 3) Pray Spécim. Hier. 2, 339.—Engels Gesch. 2, 275.
