Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
85 dio3Íssime educatum deserturum esse credo) ‘). — Sok ifjat, kiben tehetségek és szorgalom a foganat jutalmát Ígérték, tanultata Vitéz mind otthon, mind a külföldön (többnyire a növekvő művelődés honában Olaszföldön) miilyen Cesinge János, Várday Péter és sok más vala. A tudósokat pávtolá, munkák szerkeztésére unszolá s fólsegité. Königsbergi János, korának Archimedje (Tabulae directionum et profectionum czimü) munkáját Vitéznek ajánlván, mondja, mikép tanítványul kell magát azonnal vallania a leghíresebb oktatónak, mihelyt Vitéz tudományának elébe lép. Dicséri egyházjogi, bölcselkedési, polgárzati bő ismeretét, s Galeot mondására hivatkozik felőle, meily szerint Vitéz ,,juris Pontificii consultissimus, Theologiae peritus, Philosophiae princeps, totiusque Matheseos pater, Oratoriae et Poeticae alumnus * 2). Léteiének dicső, noha a körülmények kedvezőtlen befolyta miatt, rövid életű emléket állított aposonyi főiskolának alapítása által. A római pápa Mátyás király megegyezése , s kérésére valamelly főiskola fölállítását megengedé 1465-ben 3) csak a helyről volt még kérdés, mit Mátyás alkalmasint Budán, az alapitó Vitéz (s talán Cesinge is) pedig Esztergomban kívánt létesitetni, mi miatt a megnyitás kőt évig elhalasz- tatott s az academia csak 1467-ben (e kor nagy emberei szokása szerint) kellő csillagjóslatok vétele után, alapitatott meg Posony- ban 4). Az uj intézetbe Vitéz, mint alapitó s cancellár szabad művészeti, bölcseleti, mértani, szentirás- magyarázati kart rendelt; Schömberg G yö r gy posonyi prépostot alcancellárul s aposonyi kerületben helytartójául nevezte 5 6). Posony várost barátságos elfogadására szólitá föl (1467-ki sz. Jakab havában irt levele által) mind az eddigben már megérkezett oktatóknak (úgymint János pap egyházi jogtudor hittani mester, Márton mester művészetek tudora, Péter művészetek s gyógytan tudora) mind a még meghivandóknak. „Nem sokára jőnek más tudósok is, mond, kik után részint Olasz részint Frank földre küldénk“ tí). — Vitéznek holta után, 1472-ben, Mátyás a tanodát (Fejér szerint) abban hagyta 7): mi alig hihető. Úgy látszik alapitó jogokat csak most kéz de szerezni; midőn a tudomány árva művelőinek nagy házat s udvar') Mátyás*beszéde Bonfinnál decad. 4. libr. 3. 2) Waílaszky Histor. litt, sub Cor. 25. 3) II. Pál levele eszterg. érsekhez és a pécsi püspökhöz Kát. 15. 64 s köv. 4) Fejér prépost Acad. Pázmán 2 lap. — Schier Acad. Istropol. 9 lap. Iíorányi eltérő véleményben van (3,616) lap. sa főiskola alapitója'nak Mátyást tartja hiú okokon támaszkodva. 5) Fejér Acad Pázmán II. 8 lap. 6) Vitéz levele Posonyhoz Belnay Histor. lit. 37 lap. Nevezetesebben e hely: „credimus, vos non ignorare, quod ex concessione sedis Apostohcae et voluntate serenissimi Domini nostri regis institutum sit studium generale m illa civitate.“ ') Fejér prep. Acad. Pázmán 2 lap.
