Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

pes, és akarja, vagy fogadjon s állitson az iskolába alól vas ót, kit előbb a főpap úrnak, aztán a káptalani uraknak a káptalan helyén be kell mutatnia. Az alolvasóra főlvigyázat az olvasót illeti“— — „A főpapúr ebédet és vacsorát ád az alolvasónak; bcqt idején pedig, midőn későn szokás estvélyezni s azért ama vacsorán a várban jelen nem lehetne, akkor húst, kenyeret, s bort kap az iskolába. A káp­talani urak tartoznak neki adni az Esztergom városi bortizedből, a két z eu den i gabna s b a rs i, h o n ti, meg nyitr ai apró tizedből a má­sodik osztályt. Az olvasó is szokott neki bizonyos bért nyújtani a sze­rint mint egyezkedtek. Az alolva3Ó tartja aztán az iskolát; minden­nap minden őt hallgatni akarónak s neki alárendeltnek há r omszor fölolvas, kivévén a napokat, midőn a karmester (succentor) énekel az iskolásoknak. Ünnepek s más napokon ha akar rendkívüli ol­vasásokat tarthat. És az olvasó ingyen tartozik oktatni szegény deákokat (pauperes scholares), sa káptalaniak unokáit, akár ro­konaik akár csak Isten miatt táplálvák (quos tenent propter Deum). Az olvasó gondosan ügyel föl, hogy a deákok oktatásában s felolvasá­sokban az olvasó pontosan végezze tisztét. Hogy pedig az iskolában lakó deákok (in scholis residentes), az alolvasót mesterük, uruk s fejüknek tiszteljék, ezen szabály alá vonatnak: a tanodában lakozó társmesterek vagyis aloktatóknak egyike se tartson felolvasást saját kamrájában, hanem az iskolában ezt is csak az alájokrendelteknek, iskolából senki se maradjon el, kivévén a mester engedelmével. Sem egy társmesternek szabad unokát vagy más deákot oktatásba a mester­nek megegyezte s különös megbízása nélkül fogadni. Ha fegyelem­ből kihágások miatt a mester valamelly iskolást ostorral vagy tenyér­ütővel (flagello vei palmaterio) büntetni akarna, ez meg erőszakosan ellenszegülne neki, más segédül hivott iskolások pedig a mesterhöz nem állnának, mind valamennyien börtönbe vettetnek. Egy iskolás­nak sem szabad hosszú kést avagy más ártó fegyvert magával a ta nodába vagy szentházba hozni. Éjjel egy óránál tovább ide s tova kó- borgás végett egy se maradjon ki; ellenkezőleg cselekvők börtönbe jönek s a mester akarata szerint megfenyittetnek. A karmester zenészei s énekben gyakorlandja az iskolásokat minden pénteken s szombaton, azonfólül külön szertartásit nagyobb ünnepélyek előestéjén, karácson s husvét előtti egész egy héten át. Valamelly napon az iskolában éne­kel azon napon fenyitő hatalma is van (énekre vonatkozólag) az isko­lásokra; de fegyelme botrány nélkül s mérsékelt legyen, hogy tanu­lásra nem pedig megszökésre buzditsa deákjait ]). Volt tudni illik Esztergom egyházánál (valamint hihetőleg minden káptalannál) szegény deákok tár sodáj a (collegiumpauperorum scholarium), melly C h r i s tu s nevéről czimeztetett. A társoda alapí­tója'Budai János barsi főesperes, ki erre négy házát s béreit 83 6* ) God. dipl. 10. 2, 513 s köv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom