Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

76

Ide tartoznak más krónikáinknak névtelen szerzői, mint a po- sonyi misekönyvben foglalté stb. Endre pap királyi udvari káplán, Mária kísérője Nápolyba 1266-ban, anjoui Károlynak, Man- fréd tarenti fejedelem elleni diadalát leírta s történetkéjét Péter alynzoni s ckartresi grófnak VIII. Lajos fiának küldé meg. '). Kalán pécsi püspök alkalmasint ama Juvencus Coelius Calanus, ki Attilát irta 2). — Tamás spalati főesperes 1200 — egész 1268 közt irta a Salonai történetet, mellyből honunk viszonyira olly bő fény világol. — Julián atya domokosi szerzetes , magyar létére harmad magával Ázsiába rokonaink fölkeresésére küldetett. Irta utazását „de facto Ungarie magne.“ — Roger mester, Jakab praenestei püspök káplánja, aztán váradi kanonok, onnan sopronyi főesperes, utóbb spalati érsek 1268-ig. Roger mesternek „carmen miserabile“ nevű irata nélkül a roppant esemény, — a tatár járásnak körülményeit sem tudnók 3).

Kézai Simon mester kun László udvari papja krónikát irt 1280 táján s a királynak ajánlá a jeles művet olly históriákat foglalót magában „quae diversis scartabellis per Itáliam Franciam et Germaniam sparsae sunt et diffusae, in volumen unum redigi procuravi.“ Orosiusnak amaz állítását gondosan megczáfolja, magyar őseink a Fi limer elűzte tábori nők s a ördög öleléséből származtak.“ Kéziratát fedezé föl Kosa Jenő ferenczi szerzetes s Horányi Elek piarista tudóssal közié azt 4). — Ez időtájban élt ama domokosi szerzetes, ki szent Margit életét nyilványos iratokból szerkeszté s utána aztán 1340 táján Garinus s Corvin alatt Ranz an, domokosiak újra írták 5).

Megemlítendő Thúrr Chrónicona II. Istvántól Lajosig, a ké- zafélének folytatása, melly Thúróczinak I. és II. részét teszi. E munka 1358-ban íratott, szépen aranyozva és fóstve (a bécsi codexek 456-ka) kezdete igy: „Anno Domini MCCCLVIII. feria tertia infra 8-vas ascensionisejusdem Domini incoepta est ista Chronica de Gestis Hungarorum antiquis et novissimis, ortu et progressu, victoria- eorundem et audacia. Collecta ex diversis Cronicis veteribus. Earun- dem veritatem adseribendo et falsitatem omnino refutando. In Nomine Domini Amen.“ — MiTúróczyban III. részül van, az a k üküllői főesperes, — Lajos király titoknoka, János mester müve; IV. része L ő r i n c z szerzetes irata c). — János Guerchei főesperes, 1334 táján a zágrábi egyház emlékeit, szabályit s történetét irta, de

') Cod. dipl. 7. 1, 336 s köv.

2) Koller Épp. Quinque Ecc. 1,290, Bél Mátyás véleménye szerint.

3) Vesd öszve God. dipl. 4. 1, 304. — 4. 2, 57.

i) Újabb kiadása Podhraczkytól van , ki azt Kopácsy Jósef herczeg prímás költségén nyomatta 1833-ban. s) Pray vita S. Margar. 249.

«) Lambecius ín diario itineris Cellensis 61 s köv. 267 1.