Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

65

clerici de regno vestro — (főpapi költségen), atournayi püspök Hl. Bélához irt levele szerint '). Rómában sok magyar tanulhatott, hol 1204-ben Calojános bolgár király Vazult s Bethlem nevű két ifjút a latin nyelvben képezteté , „mert itt nincs grammaticus, ki a ti leveleiteket nekünk fordíthatná,“ mond III. Inczéhöz intézett levelében; magyar grammaticusokról nem akart szólni az Imre ki- rálylyal nagy ujjhuzásban lévő bolgár * 2 3 4). — Ugrón kalocsai érsek az ö testvéréről unokáját Ugront 12 évig tartá el Párisban, honnan ez mint jeles hittudós s hires szónok visszatérve eh az mai prépost lön

3) . Vicenzában tanult merani Bertold herczeg, még mint kalocsai érsek is 1209-ben, Padovában Orbaz posegai prépost 1264

4) , Krakóban Klingsor. Toledoban tanulta Jakab mester az álta- nitmányokat (a biivészetet) 5 *); 1266-ban választó a kalocsai s bácsi káptalan érsekül István mestert a pápa káplánját, posonyi prépostot, ki akkor Bolognában tanult — Bononiae literarum studio insistentem —> és ki IV. Orbán alatt a zágrábi székre is ki vala jelölve, de tudomány hiánya miatt elérésétől az egyszer elüttetett fi). — 1317-ben a bolognai egyetemnek egyik igazgatója Miklós nyitrai főesperes , esztergomi kanonok, egyik tanácsnoka meg Jakab mester nógrádi főesperes vala 7).

Az egyház, mellynek körületében találtuk csak e korszaknak képző intézeteit, a tudományok művelője s közlője volt. A keresztény vallás s isten tisztelethöz könyv kellett; a keresztény hithirdető könyvet, legalább az evangeliumost vagy szentlevelest kényszerült magával a nép közepébe hozni. S ennek is aztán jött vágya abba pillantani s tanulni. A vallási könyv maga mellett mást eltüre, gyakorta szükségele s voltaképen elő is idéze. Az üdv czikkeinek hírnöke egyszersmind számos közéleti hasznos ismereteket közölt a néppel.

A tudomány s művészét szekrényei, az ismeret kútforrásai — a könyvek — egyházaknál készültek s halmoztattak az egykoruak s a késő ivadék használatára. Kitűnő érdeme volt ez ügyben a szerzet i reendnek. Ama csendes társodák szűk de világos szuglyáiban mindenütt igénytelen, szerény, jámbor férfiakat látunk, a régi kéziratok — a hellenrómai világnak keresztény korra szállott szellemkincsei — codexek — bőrlapos csomók — roppant halmazának közepette. Olly szerzetes oldalán volt „scriptorium, pennae, creta, duo pumices, duo cornua, scalpellum unum; ad radendum pergamenam novaculae sive ra') Cod. dipl. 2, 189 s köv.

2) Cod. dipl. 7. 5, 163 s köv.

3) Thomas Archidiac. Hist. Salon, cap. 47.

4) Cod. dipl. 8. 1, 122 s köv.

5) Matthaeus Paris, hist. Maior 795 lap.

fi) Cod. dipl. 4. 3, 360 s köv.

7) „Nycolaus de Ungaria.“ Statuta Universitatis Bononiensis de Anno 1317. Kézirat a posonyi káptalan levéltárában.

5