Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
58 sek be szelidebb érzelmeket, gyöngébbek, jobbágyok iránt jogérzetet, igazságszeretetet olta ;a köznépben ébreszté s ápolá az erkölcsi életet. Ezúttal már nem „gond, nevelés nélkül nőtt — a gyermek erősebb Ifjúvá szabadon, játékul hagyva az álnok Könnyű szerencsének, melly öt fölvitte kevélyen Vak bizodalmakkal töltvén, hogy veszne korábban És nyomorúltabbúl *). Ez jobbára szívképzés; az értelem művelését is régóta gyakorolta már az egyház, és nagy Károly törvényeiből bizonyos, mikép a népnevelésnek első pályája , a kisdedoktatás, mára VIII. és IX században divatozott. Ugyanis a 787ki aacheni és 807ki capitu- lárban (azaz egyházi törvényjavaslatban, melly aztán törvényül szokott szentesitetni), áll: „legyenek iskolák leginkább olvasók számára; zsoltárt, énekjegyeket, számadást, nyelvtant, minden monostor- és püspök helyen tanuljanak, de catholicus jól kijavított könyveket is bírjanak. Gyűjtsenek pedig egybe nemcsak szolga eredetű gyermekeket, hanem nemesek fiait is“ 2). Egyik mainzi zsinaton a IX. század közepe táján végezék, miszerint a kisdedek vagy a monostori vagy a plébánosi iskolákba átadassanak, ott legalább is a hiszekegyet s az úr imádságát anyanyelvükön megtanu- landók. — Theodulf orleansi püspök rendeletet bocsáta papjaihoz, miszerint a városi s falusi papok tanodát állítsanak fel, és egy gyermeket sem utasítsanak vissza, ki oktatásukat kivánná; ennek fejében mit sem szabadkövetelniök: ha adnak háladatból s önkényesen valamit a szülék, azt hálásan elfogadhatják 3). Romából megy az egyház vezetése. És (korunkhoz közelebb érvén) második Sylvester pápa minden tartományi főpapokat mind példájával, mind intéseivel a nevelés s oktatás ápolására buzdított. A compostellai (1056ból) zsinat két határzata azl073-iki rómaiban ismételtetett, „miszerint minden főpap tanodákat állítson fel megyéjében;“ hasonlag az 1179ki laterani 18 határzat csak a régiek nyomán sürgeté, „minden székegyháznál levő s azon egyház ') Zalán futása. *) Capitulare aquisgranense Ai. 789cap. 72. Capitula ai. 807: „de computo ut partes discant omnes. Ut scholae legentium praesertim fiant, psalmos, notas , cantus , computum , grammaticam per singula monasteria vel episcopia discant, sed et libros catholicos bene emendatos habeant. Ut nonsolum servilis conditionis infantes, sed et ingenuorum filios aggregent.“ Anton Reichsritter von Geusau Gesch. der Stiftungen caet. in Wien 1803. 19 lapon. 3) „Presbyteri per villas et vicos scholas habeant, et si quilibet fidelium suos parvulos ad discendum literas eis emendare vult, eos suscipere et docere non renuant.“ Can. 20. Thomassin. Vetus et n. Eccl. Discipl. 2, 290 1. lyoni 1706—ki kiadás szerint. — A biterrei zsinat e határozatokat inegujitá 1246ban. Rajnai Konrád pfalzgróf rendeletére a monostorokban mindkét nembeli tanoda virágzott. Mnrius hist. Germ. L. 18. — Hin ter Inzocens III. 5, 579.
