Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

48

vagy püspök, kinek megyéjében illyen kiközösített tartózkodnék, őt ki- közösitettnek 8 kerülendőnek tartozott kihirdettetni; ez ha egy hónap lefolyta alatt törődött szívvel s bánatosan az egyház egységéhöz meg nem térne, a keresztény névén ejtett bántalmat, s minden károsítást kellő elégtétel utján jóvá teendvén, akkor vele, mint az eretneki g onoszság pártfogójával s a keresztény hit ellenesével egyházi s polgári törvények szerint kell bánni ]).

Népe vezetésében nagy éberséget és szigort kellett kifejtenie az egyháznak, leginkább a különös jellemű XIII. és XIV. században; vallási s erkölcsi mozgalmainak képét, és a clerusnak azok Irányában tanúsított viseletét ábrázolja az ostorozok tévedésének ieirása, mellyet Lindner János (Tilianus) pirnai szerzetes készite 1529- ben. Szótárilag szerkezeti könyvében „Geissler“ czikk alatt a következőkről értesülünk : „Az ostorozok (Geissler) hittévedése, úgymond, csak költött képmutatás penitentiatartással, melly 1232ben, aztán 1256 és 1261ben néhány pikardiakból keletkezett. Azt mondják, szent Péternek Rómába tett nyilatkoztatása után, valaki negyven napig nyilvánosan magát ostorozza, annak elengedtetnek bűnei. A köznép, férfiak és asszonyok tartományok- városok- s falvakban csoportosan gyü- lekezének öszve, egyike a másikát rászedé; fejér kalapot viselőnek, mellyen piros kereszt volt kivarrva; különben a csípőkig öl- tözetlenűl, három ágú gombos és tüves szijostort tartva kezökben jártak; az első z á s zl ó t vitt s előéneklé : „ide jőjön a ki bűnbánó, Lucifer a gonoszak társa “ Erre mind valamennyien keresztül kasul a földre veték magokat, a házasságtörők oldalra, gyilkosok hátra , tolvaj o k, rablók s uzsorások karukra fekvőnek; úgy gyalázák meg az egész világ előtt magokat. A nép Szász, Thüring, Hes sz földr ől tódult egybe; egyházi búcsúkra is jártak igy, de Erfurt városa nem bocsátá be őket ; úgy Leyden is megtiltailly járást polgárainak. A papokat istentisztelet tartásában meg- zavarák a rajoskodók; végre szétüzettek ; VI. Kelemen pedig az egyházból kizárta s elszéleszté őket. Hasonló történt 1349ben, a mikor százezerre menő , sok nemesből is álló sokaság kérész tf elek (Kreuczbrüder) nevezet alatt vándorolt; 134lben pedig a magyar s lengyel tájakról sok leány s asszony érkezett, kik olly nagyon ostoro- zák magokat, hogy a vér szintúgy csurgott, de egytől egyig szétverettek, Gundstett türingi városban 1350 táján egy nap hat ezer ostorozó vala2). — 1399ben más rajoskodók úgy nevezett fej érruhás okIdézett helyen.

a) Excerpta Saxonicamon. pirn Mencken Burckhardnál 2, 1510 s köv. lapon. „Nu tret herczu ver bussen velle; Lucifer ist der bösen geselle.“— Und (MCCCXLI) kam des gespirges aus Ungern und Polen, jungfrauden, und frawen geyselten sich bis zurblutflis- sunge, di aufs leczte czuronnen. Zu Grundstett in Düringen, worn (MCCCL) auf eynen tag (VIM) g a y s s 1 e r.