Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
41 resztény vallásnak — ugymondák a bujtogatók, már isatróntól fosztá meg a nemzetet.“ Nyolcz évi belzavarok feszengéseinek végzete az volt, hogy az ügygyei bajjal korlátokba tologatott roham, végre fejetlen s fékevesztett népdühödés alakjában tört ki, melly az idegeneket s egyháziakat majdnem egészen kipusztította. Vatha, Viska, Bua, Bukna vezérlete alatt gyilkolák meg szent Gellért, Búid és Yesztricz stb püspököt, számos szerzetest; sok egyházat (közte s leginkább a pannonhalmi monostort, mint a térítők s püspökök növel- déjét) megromlasztának ]). Ezek láttára azt gondolta volna a néző, mi- kint ezúttal vége van a magyarok kereszténységének. A kit e párt jogszerű fejedelmül maghívott, Endre herczeg , ott álla, törpe lelkében csak az őt környező csoport zúgalmait forgatván s vérengző kivá- natait, mivel máskint uralkodhatni nem remélt, gyáva hallgatással tüzelvén, holott ha szent jogának tiszta fölfogása után tántoríthat- lan hittel az események igazgatásához fogott volna , különb babérokat vivandott ki; miután bölcsebb tanácson indulva vetélytársa- Péter királynak üldözőire kimondá Fejérvárott a halálos büntetést, az ősi szertartásokat pedig határozottan megtiltá, és a parancsait teljesítő csapatok tömegének maga mellé halmadását szemléié, látta egyszersmind, mellyik s hol van a magyar nemzet? A pogányság uj csapással Bujtatott, a pártosok elszéledtek. Fejérvárott 1047-ki karácsonyhavában 2) törvényhozó s koronázó gyűlés áll. A köz vészből fon maradt főpapok Maurus pécsi, Modest győri, s Benetha (talán Nehemiás is) ismeretlen megyei püspökök végezék a királyavatás ünnepélyét. Endre király országszerte hir- detteté „miszerint minden m a g y a r és minden magyar földi lakó s a pogány vallásról és a szittya szertartásokról lemondva azonnal a szent István által behozott valláshoz térjen; az ellenállóra halálbüntetés várt; minden falu , város a maga romlasztott szentházát helyre állítandotta; főpapok s lelkészeknek régi modorban kellett engedelmeskedni; valaki az igaz Istent s főpapjait káromolná, Isten s emberek ellenségéül tekinteték ; valaki javakat szedett el az egyházaktól, azokat nyomban megtéritendé; valaki embervér ontásával fertezé kezeit, az elkövetett bűnért penitentiát tartanda; minden magyar ezentúl öldöklés-, fosztogatás- meg bármelly erőszakolástól tartóz- *) *) „Protracti ad cruciatus aut depulsi locis suis religiosi, flammis, ferroque absumpta asceteria et templa ; major prae caeteris ruina et clades coenobium S. Martini in monte Pannoniae afflixit, unde ad tollendam superstitionem hunnicam complures apostolos E c c 1 e si a e obtigisse noverant.“ Péterfy Cone. 1, 12. *) Thuroczy Chron. 2. c. 44. „Post mortem itaque sancti regis Stephani transacti sunt anni undecim, menses quatuor usque ad annum primum Andreae regis,“ miből Katona a XI. helyett IX. gyanítva 1038-ki kisasszonyhava 15-ke, — mint szent István halál napjától, Endre kormánya kezdetét koronázásától véve, ennek idejét 1047-ki karácsouy havára teszi.
