Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

147

1305-ben épült temploma van, benedeki apáczák, kápásbarátok stb. kolostora, most különféle czélokra használtalik; a régi papnövelde katonaiakul szolgál x) stb.

(1) Egyháziaknak a pór, fogoly, szegény, beteg Honfiról gondoskodása.

Foglalat. Török hódultságok gonosz helyzete; főpapi oltalom a földművelők javára; Vcranchich levele az észt. béghöz; Mátyás föherczeg előadása az 1593-ki gyűlésen; vég házak rosznl védik a pórt. A garam parti monostornak nemes védcnczei. Kura 1 yi szakadékok szerzője Kercsztély August, valamint Klimo Pécs városiságának; a magyar papság kezdeményezi a tizenkét millióm magyarföldi jobbágy fölszabadítását. — Az egyház gondoskodása fogoly keresztényekről; keresztes barátok intézete; K o 11 o n i c s és L a m- berg Janka koldulása számukra. Keresztes barátolt fogolyváltási modora. Széchenvi György Illavára állítja, Kollonics Posonyba, Mattyasovzkv Komáromba, Erdödy Egerbe. Az illavai dicső ünnepély; a foglyok megérkezése, posonyi elfogadásuk. Magyar foglyok sorsa a tatároknál. Kollonics fogolyváltási gyakorlata; Jóséi atya utazása Sztarnbulba; a gályarabok. Kolo svári kettős fogolyszabadítás ünnepe. A magyar fogolygyermekek kiváltása Khazánban; sorsuk. — Szegények apjai az Egyházban vannak. Szegények in- tézetire, gyámházak, koródákra, szégyenkedö szegények fülsegélé- sére áldozó egyháziak hosszú sora. A Széchenyi- Kollonich-féle szegényalapítvány. Jelenkor főpapjai s clerusa jótényit csak az ivadéknak illik tudnia. Kopácsy herczcgprimás esztergomi hídja, újvári kisdedóvodája. Kovács, Lonovics, Scitovszky nm. Pécsi intézetek. — Iparüzö egyháziak; gyümölcsös kertalkotók.

Az ozntan uralkodás nem csak nemze t-emé sztő vala bonunkban, midőn a nemes urak és pórok ezer meg ezerjeit részint kirontá, részint fogságba elvivé, hanem a honmaradott földművelő népre egyszersmind halálig sorvasztó volt. Az úgy nevezett török hódultságok vagyis magyartörök határi, széles vonalban veendő vidékek, mélyen a keresztények tartományiba terjedve, noha török uradalomba név szerint nem tartoztak, adóztak mégis magyar földes urain kívül a törökségne k is. És békét két század folytában nem ismerve a magyarföldi pór földjéhöz tapasztva, a nyugtalan és hőtelen szomszéd béke Ígéreteinek hinni kénytelen, leggyakoribb kifosztásinak zsákmánya lön. Honunknak fölelemzésben tengődő viszonyai polgártársak elől sem tudták biztosítani létét. Jól esett ily— lvetén, király- és országtól kényszerből elhagyott pórnak, ha vala- melly erős monostor vagy hatalmast) egyház közelében lakott, kinek oltalmában a török vagy keresztény ejtette bántalmak elől menedéket vagy védelmet várhatott. Kezeink közt forog számos levél, melly a törökök és magyar egyháziak közti közlekedést és viszonyait tárgyazza, úgymint például Verán eh ich levele az esztergomi béghöz, mellyet 1571-ben Ujvár') Fényes 5, 75. 157. — Zágrábi Ilit. jegyz.

10*