Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
130 Gegő Elek ferenczi szerzetes, Szujánszky Antal, Tarkanyi Béla, Somogyi Károly stb stb. Az 1639: 21, 38; 1681 : 48; 1741: 15 tcz. az idegenek s magyar- nyelvet nem értőknek az egyházi hivatalhoz nem bocsátását tárgyozó törvények mutatják, hogy a magyar Clerus híveit érteni s tőlök értetni kívánt. Hogy mind ezen segédszerek s fáradozások mellett a magyar nyelvnek elterjedése a várakozásnak arányosan meg nem felelt, oka nem a művelet hiányában keresendő, hanem inkább az utolsó három század zavaraiból magyarázandó. A mozlim uralkodása a kardszálra hányattakon kívül ezer meg ezer Tisza s Dunaparti és erdélyi magyar családot, nemest úgy mint pórt szállított Török földre s Ázsiába rabszolgául; mi csak egyThúry Pál (idea Christianorum) tudósításából is iszonyodásig bizonyos. Rumy tanár karloviczí mulatásakor egy 70 éves Deák nevű bosnya magyarral beszélt s megtudá, hogy Bosnyában sok magyar család tengődik, de mohamedi. — A török elvitelen s háborúkon kívül, két százados belviha- rink voltak, mellyek a magyar nemzetiséget öngy ilk oló la g fogyasztották. A kipusztult, hajdanta tősgyökeres magyar helyekre külföldi német, olasz, szerb, liorvát, bosnya, bolgár, kelemeni, örmény, oláh, azonfölül frank, cseh, és karpáttövi lakosokat kellett telepíteni1). — A protestáns tudósok nyelvmüveletei meglehetősek voltak; de a catholicus papság irányában erre nézvést előnyt magoknak nem tulajdoníthatnak, miután a lutheriék jelenkor is a szász, áltáljában német és szláv nemzetiségnek s nyelvnek védei; és Vadkert Pestmegyei falun a lutheriek és kálviniak mind németek, csak a catholicus ok magyarok2). E korszaki egyházi családalapitók sorába tartoznak: Z a 1 a h á z i Tamás egri püspökscancellár, kinek közbenjárultáraskieszközlésére 1527- ben királyi adományt nyertek következő udvarnokai: K e z y F e r e n c z, 1 z d e n- czy Miklós, Márkfy István egri várnagy, Horváth Péter és Mátyás, Reze Farkas, Zalkay Márton, Furko Bálint stb3). — Erdődy Simon zágrábi püspök testvérével Erdődy Péterrel (Rakócz bibor- nok után) másod alkotója az Erdődy nemzetségnek. 1543-ban irt végrendeletében ezeket mondja: ,,mit takarékosság s mezei gazdászat által nyertem, régen Csyábrágra küldém hogy Pálfy Péter, az én unokám ama várnak részét kiválthassa.“ Egyéb vagyonát is ezen Péterre hagyta, kinek anyja Erdődy Judith az Erdődy család főnevét hozá a Pálfiakhoz 4).— G e c s e y M á r t o n és L ó n y a y Gergely Zápolyaitól a m i s 1 e i és széplaki egyházjavakat nyerék 1536-ban, mellyeket meg nem tartottak ugyan, de javaikból fülszcdék magukat5), Sta fi leo Já n o s erdélyi püspök unokái csalaczi ') Vesd öszve Fényes 4, 379. — Windisch ung. Mag. 2. 404. 2) Fényes 2, 454. 3) Férd. oklevele Kai. 20. 222. *) Erdődy Simon végrend. Kát. 21. 270. D Kai. 20. 1007.
