Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

94 nitentiac vulgo dictos, addita ad singulos pia precaliuncula, prodiit Venellis MDXXXI. 2) In quatuor cantica novi Testamenti nec non in orationem Do­minicam et salutationem angelicam pulcerima expositio. 3) Expositionem super Epistolas dominicales totius anni“ *). Legnevezetesb szentirási fordítónk Káldy György jesuita Pázmány korában. Az ő szentirásával legújabb időkig éltünk, úgy szólván, kizáró­lag. Káldy György ezeket írja: „Bizonyos dolog, hogy sok ország­beli nyelveken nem találtatik e mai napig is az egész sz. irás : ,,és a tané- tok, a mit deák könyvekből a község tanítására szükségesnek ítélnek, azt tulajdon nyelvekkel megmagyarázzák. Továbbá ha Molnai e kinyomtatott Bibliáról szól, akár mi nyelven is nem igen régi lehet a biblia: minthogy a nyomtatás mestersége találásnak mind is alig vagyon kétszáz éve. Ila pedig az írott Bibliáról kell szóltam, nekem bizonyos és hitelre méltó ember mondotta, hogy látta az írott magyar Bibliának nagyobb ré­szét, melly két száz év előtt forditalott: kétség nélkül nem a Lutheris- táktól vagy Kálvinistáktól (kiknek akkor hírek sem volt), hanem az igaz keresztényektől“2). Bandilovics J ános ferenczi (lior. 1, 113.), Szántó István (Arator) jes. az ó testamentomol magyarul forditá ; 1612-ben el­halván, nem adhatá ki; amott a zsidó, görög és latin szöveg egybevetését készítette (talán Káldy használatára). Legújabb időkben Szepesy Ignácz pécsi püspök, mind maga, mind társai által irt magyar szentirással ajándékoz­tak meg bennünket. Ide tartoznak a keleti irodalmat illető munkák irói, úgymint Der cs i k arab, Kaszaniczky héber nyelvtan irói; Nagy Já­nosa keleti s magyar nyelv közti párvonal szerzője stb. Az egyházi szónoklat, mint az egyháznak kirckesztőleg saját fog- lalkodása, talán legtöbb müvei gazdagította a magyarföldi irodalmat. Ide tartozik az 1527-ben Íratott „Codex hungaricus Evangeliorum sermonum de anno 1527,“ vagy a nagyszombati codex: „zcep predicatio a zent tisz­taságról ees yelesben illeti azokat, kik magokat Istennek kötelezték az zu— zeségnek tartásával 1527. — Az 1530 körül íratott „zent Ycroninvus, zent Adorján, apáczaszűz zent Katarina, zent Mária Magdalena és zent Ursula legendáik,“ több egyházi beszéddel (mint látszik, az apá- czák másolatai) az érsekujvári ferencziek tárában. Pesti Gáspár (1531) paulin, Veranchjchnak barátja kiadá lera­kóban 1) „sermones exhortatorios ad viros Religiosos.“ Anno MDXXXI és 2) „Compendium directorii in visitatione Fratrum“ MDXXXII. (Korányi 3, 68) — Araneus Clemens dalmata raguzai domokosi szerzetes irta 1) „In IV Libros sententiarum commentarii.“ 2) „Sacri sermones pro die­bus festis a 1-rna Dominica adventus ad Cineres et subinde per omnes fe­rias quadragesimae ad tertiam feriam Paschae. Idem de verbo incarnato ') Burányi 1, 362. 2) Bél Mátyás de versionibus bibi. hangar. Kéziratból a primási levéltárban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom