Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
14 Addiglan a patachi hegyen elszélcdve magánosán éltek a jámbor remeték : B e r tálán egybegyüjté őket 1225táján; eltartásukra Ceb- rian és Ambroz mestertől az i r r u g h i malmot vette meg három markán , Sani Imrétől Irugmálon egy szőlőt bárom markán; egyet a magtalan Guk á tói maga személyére nyert, mit, és más huszonhat hold főidet Mártó n-, Hete fiának lelkeért ajánla nekik. Az újon elrendezett szerzet szabályait akkint alkotá meg, miszerint középszerű asztallal megelégedvén, kezük munkájából közösen éljenek; isten- szolgálatukat a legkisebb részletig pontosan meghatározá s lelkökre kö- té, hogy „erényes élet példájával hassanak a nép erkölcseire.“ — Bertalan alapítványát egyik utódja Achill megerősitó 1252-ben ‘). S z k a 1 k a i sz. Endre és Benedek apátság Jakab nyitrai püspöktől 1224-ben vette eredetét, ki annak fóntartására Wyes (Hjezed) földet adományozta 2). István zágrábi püspöktől a káptalan „pro cappis suis singulis annis renovandis,“ és asztaluk hiányainak megszüntetésére 1227-ben a gerchai tized részét, némelly más tizedrészekkel nyerte, meg két száz sortést s két száz átalag bort. Együtt-lakhatás végett átengedé nekik saját püspöki udvarhelyét a rajta emelt házakkal együtt, miáltal, úgymond „a hely távolsága őket istentiszteleti gyülekvéseikben nem fogja többé gátolni“ 3). — Ugyan ez évben Robert esztergomi érsek vette meg Endrétől, Miklós nógrádi hodnok (hagynagy) fiától, Sakata nevű Zulkus vize mellett fekvő jószágát 4). Illy jószágvét e 1 e k azért, nevezetesek, s e helyt legalább röviden érintőleg meg- említendők, mert az illető székek főpapjainak nagyobb módot nyújtónak mind az egyenesen istentiszteletet illető, vagy a valláshirdetést tárgyazó intézetek fóntartására, mind pedig más, az emberiség Ínségein segítő szerek beszerzésére. Tetemes fontosságú volt a kun püspökségnek főlállitása Ro- bert érsek által, ki a megkeresztelt Boriz kun fejedelmet s népét Theodorich püspöknek ésfr. Pál magyar, meg oldrovansi J á- czint olasz,domokosiak egyházi gondviseletére bízta 6); nem különben S z e r é m egyház alapítása Ugrón kalocsai érsektől, mind a kettő 1229- ben. Tudniillik a bosnya patarénoknak horvát, slavon és magyar részekre nyomakodó elhatalmazásának őr és gátjául Ugrón a bánmono s t r a i (régi Cuchet, Keu, Kő) és a szenternyei (sancti Irénéi, Mitrovicz) egyházból püspöki megyét szerkezni akarván, Romába folyamodott, honnan a Csanádi s erdélyi főpapok ebbeli tudósításának vétele *) Cod. dipl. 3. 2, 73 s köv. — 4 2, 160 s köv. — 3. 1, 170 is, hol azonban 1215 hibásan áll 1225 helyett. 2) Cod. dipl. 3. 1, 448 lap. 3) Kát. 5, 516 s köv. 4) Cod. dipl. 3. 2, 115. 6) IX. Gergely lev. IV. Bélához Kát. 5, 705.
