Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
23 barbárságnak neveztethető, csakhogy fin omito tt jelzönévvel ki kell azt tüntetni. Értelem s érzelem van benne, de csupán anyagi, csak számi tásra, mérésre, latolásra való: mit ezen categoriákba nem vezethet, neki nemlény. Honunkban azon fölül a mintegy 1760-ig terjedő hőskor múltával a hosszú héke, a II. Jóséf korabeli kormányelvek s történetek befolyása alatt ama lelki férfiatlanitás sokkal gonoszabb jellemet öltött magára, mint bárhol Európában. ,, Gyöngék lőnek már a letűnő kor lelkei, a nagy ősi dicsőséget nem bírták tartani többé.“ Az akkori s utána következő nemzedékről igazzal lehetett elmondani Vörösmartyval: „élt itten az óta siralmas Csendben örömtelenül. Seregektől járt seregekhez S kedve csatákhoz már nem igen lett annakutána A ki vigasztalná, eldödinek istene, azt is Elfeledd s bizodalmával nem járnia hozzá“ '). ,,AXVIII. század igazi főura az emberi ész, ir XIV. Lajos kényurasá- gára vonatkozólag Guizot. Maga részéről ez is majdnem korlátlan hatalommal birt s magához képest ez is mértékhaladólag elbizakodott. Ösztönzete, voltaképen igen szép, jó s hasznos vala s ha mindent rövidre öszvefoglalva határzatos véleményt kellene adnom, azt sietnék kinyilatkoztatni, mikép a történetnek legnagyobb századai egyikének tekintem a XVIII—ikat, oil yanna k talán , melly az emberi nemnek legnagyobb szolgálatokat nyujta; melly haladását leginkább elősegité, és pedig legegyetemesb haladását. Azonban szintolly bizonyos, mikép az ész ez időszakban gyakorolta korlátlan hatalom megrontá azt; mikép az egykorú eseményeket, az uralkodó véleményektől különböző hivéseket büszke megvetés s törvényellenes utálat tárgyául alacsonyitotta, melly utálat tévelybe s zsarnokságra ve- zeté. És valóban a tévely és zsarnokság osztályrésze, melly a század vége- felé az emberi ész diadalába vegyült (nem lehet titkolózni, hanem elhallgatás helyett ki kell kiáltani) ezen nagy osztályrésze a tévedés és zsarnokságnak, mondom, credvénye volt leginkább azon tévedésnek, mellybe hatalmának kiterjesztése által az emberi elme e korszakban rántatolt“ 2). Szívesen szegődött a szabadság- s függetlenségszerető magyar is az új kényúr lobogójához; mert a zsarnok ő benne is lakott s nyomása munkát s adót nem követelt, életszigort s istenfélelmet csak divatost parancsolt; ellenben a tartozék , mit új hívei vállaira rakott, csak az ősöktől örökölt vallási s erkölcsi tanok (úgynevezett előítéletek) lehámozásában, a többinél könnyebb s igen kedves foglalkodásban központosult. ’) Zalán futása. II. J) Guizot Histoirc générale de la civilisation en Europe, 383 lapon. ,,On ne petit le dissimuler et il faut le proclamer au lieu de le taire, cette part d’erreur et de ty- rannie, dis-je, a été surtout le résultat de l’égarement oü l’esprit de fhomme a été jeté ä cette époquc par l’étendue de son pouvoir.“
