Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
6 Dissimili tantis meritis vitaeque beatae Sanctus Adalbertus clausus erat tumulo Non tulit id pietas Jacobi cognomine Senno Jamque sacris struxit ossibus istud opus.“ Érzékeny kegyelettel utazzon a magyar e szent főpapnak idegen földi sirállványához, mellyen 18 domború műben emelt ábrákat s köztök alkalmasint nemzetének legrégibb viszonyaira is vonatkozókat tisztelhe- tend '). Szent Adalbert a hálás nemzettől megérdemlé, miszerint a magyarok főegyháza, Esztergom, az ő nevére avatva, pártfogásába ajánltatott légyen. Munkatársai csak bejutni iparkodtak a magyarok szellemileg sötét világába, s kiütni egyes szikrákat itt ott: azonban a napot honunk láthatára fölé szent Adalbert emelte. Az igy lángra gerjesztett tűz őrzetét, és időnkinti fuvalom által ápolását a porosz vértanú magához méltó s érdemes férfiakra bizta, mint volt D om okos, Sebestény, Astricus, Bonipert, A n as t áz, Is t ván, velenczei G e 11 ér d , lengyel Endre (máskint Zoerard),Walter stbvilági papok és szerzetesek; fáradhatlan,jámbor s erényes férfiak, kiket érdemeik s példás életviseletük tekintetéből jobbára szentjei közé sorolt az Anyaszentegyház. Domokos, Esztergom első érseke, honunk első főpapja azon világi papok közöl választatott , kiket a hithirdetés munkájára a külföld adott; a szentmártoni monostor s templom felavatója. — Sebestény benedeki szerzetes a Pannon halomról Esztergom érsekszékére hivatott 2), mit 1036-ig tölte be. — Astricus (máskint A n a s t á z) szent Adalbertnek Romából velejött szerzettársai közé számítatott; breunavi apát, szent vezére holta után István fejde- lemhöz tért, 3) Pécs v árad monostorának első apátja, később, 1000 év táján, római követsége — s királyi ékszereinknek onnét elhozatala, — a magyar polgárzat s egyház alapítása után, Kalocsának első püspöke 4) az érsek megvakulása óta Esztergom érsekmegyei kormányzó , melly minőségben a frankfordi zsinaton jelen lévén, a bambergi egyházmegye alapítványát 1007-ben igy irta alá: Anastasi u s , U n g a r o ru m Ar c hie pis co pus interfui et subscribo.“ Az egyház javára e módon viselt érseki palástot, miután Sebestény érsek szemgyógyulva megyéjének igazgatását ismét vezethető, Kalocsában is megtartá Astrik. Ezen, föpásztori székekre emelt férfiakon kívül, „számos egyházit buzdíta föl a szent lélek, miszerint ősi hónukat elhagyván, apátok és szerzetesek az ige hirdetésére jöttek“, írja Hartvik; ') Raczynski Edwardnak a gnieznoi székegyházra vonatkozó lengyel emlékeiből. Przyjaciel Ludu 1843ki folyamat 1,2 s köv. lapon. 2) Hartvik Vita S. Steph. *) Mabillon Acta Ord. S. Ben. I. 72. 4) Hartvik Vita S. Steph.
