Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

i3a viselnek; mellén írva van: ,,in veritate iustus sum huic fraternali soci­etati.“ Megholt bajtársért a többiek tiz misét mondatnak s temetés napján az oltárnak valamit áldozni tartoznak. Szent György elő­estéjén böjtölnek ; magán az ünnepen mindenikók egy misét mondat, egy helyre gyűl s egymást vigasztalja. Fogságba esett baj társ megszabadítására mindnyáján tehetsége szerint működik; váltság dijául c"y üiarKánál többet adózni köteles. Minden pénteken tízest áldozik kiki az egyháznak, s a testvérület üdvéért tiz miatyánk- s üdvözletét mondva a misén jelen legyen. Vasárnap mindenik vig képpel járjon; szomorkodó társát vigasztalja. Minden köz öröm vagy ünnepélynél a a királynak hadi kísérletet adnak — ,,more militari.“ — Hadban egy­mást el nem hagyják, hanem legnagyobb veszély esetén is fölsegitik. Valaki a király vagy ország veszedelmére irányzott szándok- vagy cse- lekvényröl csak hallana is, annak bejelentésére eskü által köteleztetik. Valakit a testvérület maga el nem bocsát, az örök tagja maradhat. Valaki társát pénteken délig megbántaná, hétfőn a mikor köz asztal van, mást nem kap, mint hamuval vegyitett darab kenyeret, s ezt annyiszor mennyiszer társát sértegető. Két biró egyik világi, másik egyházi van a testvériéiben: ezen kívül más, habár király is, nem ítél­het. Minden hétfőn köz asztalhoz ülnek: evés előtt s után egy mi atyánk s üdvözletét mondanak a boldogságos szűz- és egyet szent György tiszteletére. Másra neheztelőt ki kell sértőjével engesztelni; ha nem engesztelékeny, a testvérületből kizáratik. Pénteken délig a fekete kámzsát kell viselni, különben a nem viselő viz s kenyér böjtölésben bűnhődik. A testvérlet az Anyaszentegyházat tartozik védeni s oltalmazni, miszerint ennek közbenjárulta által a társak lelki s testi űdve gyarapodjék. A testvérletbe csak az fogad tátik, kiben valamennyi társ megegyez, ollyant a cancellár a királynak följelent, aztán hűsége- meg erkölcsiről visgálat rendeltetik. — Ötvennél többen nem lehettek, évenkint háromszor tártának gyűlést a hová való megjelenéstől csak nehéz betegség vagy országos ügy old- hatá föl. Ha társuk valamellyike idegentől bántalmat szenved, a test­vériét birája a királytól parancsot nyerende s a sértettnek legott igaz­ságot szolgáltata. Társnak más társai ellenségivel barátkozni vagy tár­salogni nem szabadott testvériéiből leendő kitaszitás büntetése alatt, hanem mindenek egyért s egy mindenekért állani tartozván a társak java az egyeseknek főiébe tétetett. — A szabályok hozása napján, 1326-ki szent György ünnepén Robert király jelen vala s minden­ben megegyezett '). Ősi tartozéki s a magyar haza iránti hálás kötelmihöz híven s ki­mérten az egyház XY. században is teljesité a hon függetlensé­gének védelméből reá háruló illetéket. — Kanisay Jánost a ki­') Cod. dipl. 8. 3. 163 s köv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom