Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
132 sek a maga vajkai, érsekiéli, verebélyi stb. jobbágyait; — Jakab bakonybeli apát dandári tartozók meghatározása mellett nucz- lupi jobbágyiból Illyést és testvérit Budont s Jakabot, még Ledegorust, Mátét, Nuzurt stb. nemesíté s bakonybéli egyház telekurivá nevezte 1258-ban '). Hasonlóképen a zágrábi, kalocsai, győri, pannonhalmi, sőt mint látszik minden magyar főpapnak voltak telekurai. Több illy egyháztelek idő jártával idegen kézre került, mint Solt, melly Kalocsáé , N u s z 1 u p melly Bakonybélé vala. Dandárokat vezetőnek ki a k é t ér sek, minden p ü s p ö k, apát, prépost, káptalan 2).J avaikban sok vár vala mellynek föntartása s védelme a föld birtokosira nézett. III. Béla ajándékozá Kolos monostornak C lu s (ma Ó vár nevű) várat 1192-ben melly az apátság védelmére valamelly Traján féle gyarmat romjaiból épült; Sigmond alatt városul tágulván s fényes egyházzal ékesülve 1580 táján Kolos- vár (Claudiopolis)-nak kezdett hivatni 3). Illy várai voltak az esztergomi, nyitrai, kalocsai, zágrábi, szerémi, pécsi, győri főpapoknak; minden kivált benedeki, cziszterczi, s praemonstrati monostor egyszersmind vár vala, mellynek föntar- tását javaiból kellett fedezni. Esztergom várát az érsek bírta, de lakja s a káptalan monostora mellett Imre király idejében királyi (noha kiépítetlen) palota is volt, mit amaz olly föltétel alatt engedő át az érseknek miszerint szükség esetén megszállhasson benne. IV. Béla megujítá ősi ajándokát; az érsek pedig a jól erősített, tatár ostromot szerencsésen kiállott, tágas várában királyi kívánatra polgár házakat engedett emeltetni. Zavargó veszekedés a polgárok közt támadva megszüntető az engedelmet; a polgárok elhagyatott régi városhelyükre utasítattak; a vár meg az érseknek teljes hatalmába visszakerült 4). — Káptalanok eredetleg püspöki tanácsos- és laktársak, főpapjaikkal hegyi vagy föld várakban laktak, miket építeni — vagy megújítani s fentartaniok kellett. A budai káptalan prépostja ó Budán székelvén, birtokához tartozó úgynevezett pesti újhegyen hajdanta váradot emelt, melly a tatár pusztítás alkalmával a magyar népnek nagy hasznára volt 5). A tatár járás meg- tanítá a várak fontosságát; csak Esztergom, Pannonhalom stb. várak maradhattak épen dúlásaik elől. — Az óta számos várakat látunk emelkedni a magyar urak jószágain. IV. Incze pápa a király kérelmére 1246-ban iratot bocsáta Vancsay István esztergomi a J) Cod. dipl. 4. 2, 479 s köv. a) II. Fridrich császár korában a regensburgi káptalan 600 lovast három évre fegyverzett föl a császár rendelkezése alá. Holler Kaiser Fridrich 2, 128. 3) Szegedi decr. et vit: Regum 350. — Timon imago hung, antiquae 142. 4) Az érdekes híreket olvashatni IV. Bélának 1256-ki oklevelében Cod. diph 4. 2, 374. s köv. 5) Belii notit. Hung. Nov. 3, 190 t.