Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
112 L a c z k (László) veszi el Miklós ispán leányát, Simon meg Omodé nádor nejének testvérét, Baldin fia Lőrincz Mihály’ ispán leányát, Miklós ispán fia Miklós Benedek leányát '). — Hálásan ismeré el kun László hasonló statusszolgálatát Pété r erdélyi püspöknek 1281-ben, midőn az egyetemes fólelemzés korában néhány Zomus párti nemes ur várakat foglala semele, mely- lyekből megyeszerte annyira zsiványkodott, hogy miattok Erdélybe el volt zárva a bejutás. Péter püspök látván mikint béke szavai nem hatnak a latorkodókra, haddal támadá meg őket s kihsjtá zug- lyaikból -). Illyeténekre vonatkoznak az országos és egyházi gyűléseken kivált III. Endre és Károly Róbert korában hozott tilalmak s rendelkezések a belzavargók ellen 3). Szép érdemkoszorut fontak halántékukra Tamás esztergomi érsek és István veszprémi püspök, midőn Károly korában a Kassa város és O m o d é-fiak közti a hon békéjét fenyegető küzdelem lecsillapításában sükerrel jártak 4); ha- sonlag szent Gaz otto Ágoston , ki István bánnak és Iván meg Radoszláv ispánoknak birtok miatti viszályait a maga tekintélye s eszélyességével kiegyenlité. 5). Belliarczok megszűntével a polgárosítás pályáján következett vagy együttvétetett munkába az egyednek bárdolása — családi kör viszonyainak javítását a nők fölszabadítását, meg személy s vagyonbiztosítást illető törvények hozatala által. A magyar nő eladó leány volt, aztán feleség lön, ki férjét e m bern e k s u rá n ak nevezé; ez meg csak nemére utalólag asszonynak hivá, közönségesen asszonyállat nevezetével illeté. Ha jobb is volt (a feleség szó tekintetéből) a magyar asszony sorsa más barbárokénál (mi nem hihető) a fönemlitett, maiglan is divatos kifejezések megmutatják a rangot, mit a magyar házánál a nő elfoglalt. A keresztény törvény javitá e sorsot s a magyar családnak is viszonyát úgy, mint más barbár népekét nemesité: az asszonyállat hölgy lett. Ebbéli jobbra változtatást föltételezett már a bérföldes urak elkülönözött lakása s az innen származott bizatlankodás a környezet, ellenben benső bizakodás a családtagok iránt. Az egyház mindenüvé bepillantva, városból a szabad ur udvarhelyére rándulva, a viszonyok változatán dolgozott. A nőknek tiszteletben tartását sürgetők, s az erkölcsöket is javiták egyszersmind a törvényhozásnak egyházi tagjai, midőn 1016:2 5ben végeztetők: ha n e m e s ur leányt elragad, azt szülőinek visszaküldendi, s tiz tinóval lakói, szegény s köz ember öt ökröt ad (i). *) *) Cod. dipl. 8. 1, 69 s köv. 2J Cod. dipl. 5.3, 118 s köv. £) 111. Endre törvényei. — 1309-ki zsinat cap. 6. de prohibita depraedatione et disturbatione. 4) Cod. dipl. 8. 7, 405. 4l2 stb. 3) Kerchel. Eccl. Zagr. 1,102. S. Steph decr. 2 c. 25 de raptu puellarum. — Kálmán deer. 1 cap. 59.
