Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
109 A magyar polgárzat alkotványosaü el volt rendezve. Az egyháziak nem mulaszták el a népbárdolás müvét azzal folytatni, miszerint üdvös törvények javaslása s országul hozása által a társaság létét föltételező a lapk öveket raknák; személy- s vagyonbiz- tos ságot megszereznék s kellő védsánczok közé zárják az új pol. gárzatban. A polgári főhatalom szentül s épségben föntartása- és szilárdítására czélzott az 1016: 51 törvény, melly szerint valaki kirá 1 y vagy királyné s ország ellen öszveesküdik, egyházban menedéket nem talál ’) ; valaki a király üdve, méltósága ellen bármikint cselekszik vagy cselekedni csak akar; vagy másokkal ebben egyetért, az a hívek közösségéből kizáratik. Sőt valaki illyent csak ismer is s be tudván bizonyitani a bűnt, föl nem fedezi, szintén kiközösítés alá esik. Önmagokat is lekötelezék a papok a törvény s illetőleg főhatalom szent tiszteletére 1094: 15. tczben. Lőrincz zsinata 1104: 6. t. ez. által igy nyilatkozik : „Az apostol rendelete szerint királyunk üdve-s országunk tartósságáért minden egyházban naponkint imád- koz ván , azt rendeljük s szigorúan parancsoljuk: valaki a király üdve s méltósága ellen valamit cselekednék , vagy kezdene, vagy csupán illyenben járókkal egyetértene, a hívek közösségétől megfosztatik stb. 2). És időt nem találunk honunk történetiben, mellyben befolyása- s lelke egész valójából ellene nem szegült volna az egyház azoknak , kik a magyar polgárzat szivgyökere- a királyság romlasztására törekedének, mint ez Imre király s En dr e közti viszályok — nem különben II. Endre s Béla, Béla s István közti feszengésekben nyilványult. Királyaink közt II. Endrén s II. Ulászlón kívül talán senki sem kétesité annyira a főhatalmat mintkűn-László: akkor a pápaszéki követ jelenlétében tartott 1276-ki budai zsinat alkalmasul végezé, miszerint minden egyházi, ki öszveesküvések s holmi törvénytelen, a közügyet veszélyeztető szövetkezések hálójába vetemednék, kiközösítésen kivül még javadalomvesztés büntetésébe essék, máskint is főpapja kénye szerint megfenyítendő. III. Endre igazgatását a sors üldözé s az egyház akkint iparkodott a király helyzetén segiteni , hogy 1291 : 5 t. czben a királyi javak minden bitorlójára a kiközösítést azonnal kihirdeté , mellytől az csak a kalocsai érseknél s csupán minden püspökök megegyeztével s akkor szabadulhata meg, ha a javakat visszaadta , és még akkor is a király fenyítékébe adatan- dott. A törvény oda szigoritatott 7 czikkében , hogy maga a király, ha illy bűnösnek üldözetét elhanyagolja, elvesztendő ama kiváltságát, melly szerint a hívek közösségéből ki nem zárathatott; most törvény- nyé lett, hogy a nevezett esetben a kalocsai érsek, püspöktársai taÖ S. Steph. decr. 2, c. 51. De conspiratione contra regem et r e g i n a m. ,,Si quis in regem aut regnum ........“ Ö Koller Epp. Quinque Eides. 1, 388.
