Tomkaházi Tomka György: Erköltsi tudomány a katona számára (Pest, 1831)-512

56

drága, mint a’ mienk, és nekik is épen úgy vágynak atyáik és gyermekeik, kik érettek reszketnek, és ulánnok sírnak. Egyenlő szárnyakon lebeg a’ gyó'ze- delem közöttünk, és közöttük, inakatson hajlik az oda, hová azt bátorság , mesterség, és erű vonnyák.“— Bátorság, hűség, engedelmesség vigyázat, és em- beri&ég ellát azok a’ kötelességek, mellyeket a’ Bajnoktól minden különbség nélkül , ’s akár mikor várhatunk, és várnunk, kell. — Mert ámbár ezek mellett tettzetőképpen többet kell szenyvedni, és tűrnie, de bizonyosan nem fogja annyira érzeni a’viszontagságok’ sullvát} vagy nemesebb belső érzés el veszi azoknak keHtmetlen benyomásait. — Ha meg teszi a’ Katona? a’mivel tartózik , akkor semmit, még önnön életét sem kell neki félteni, mert valóban csak akkor szánako- dásra méltó a’ vitéz, ha nem kötelessége teljesítésében , és ágy a’ hazára nézve nem haszonnal esett el.— Annál nehezebb azomban vezérnek lenni , legyen ki bár ezerek’, vagy százak’ vezére. Szüntelen vigyázni kellneki} egyik szemét aT magáéin , másikat mindég az ellenségen tartva. Mert a’ hol a’ fejedelem, a’ Haza, a’ditsősség, és a’győzedelem érdekelteiül, ugyan feles- legvaíó e’ ott a’ legügyelőbb gondoskodás , vagy szükségtelen c’ a’ legnagyobb vigyázat is? Vagy, a’ hol emberélet forog kérdésben , tanátsos e’ pusztán a’ sze- rentsére, és a’ történetre bizakodni? En képzelem magámnál; a’ vezért, ő nem csak ü'nn czéljait gondosan fontolgaltya, ’s nem csak környűlményekct, és időt, erőt és fogyatkozást vesz számba pontosán, hanem az ellenség mozgásaiból , rendszabásaiból, szokásaiból, és hasznaiból is éles ésszel igyekszik annak czélját eltalálni, maga igazságos, hív, és nagylelkű lévén , kevesebb csalárdságot, és hűségtelenséget tesz fel ellensége felől is, mint talán valóban lehetne} bóltsen fontolja a’ veszélyt, és gondatlannak, keménynek, és nyugodt- nak csak mutattya magát} czéljait mindég «’legkevesebb kárra! igyekszik elérni, és ember életet essél, és