Tomkaházi Tomka György: Erköltsi tudomány a katona számára (Pest, 1831)-512

23

béri lelek mozgatná kezeiket, e's lábaikat 5 mintha a’ lovak emberi okossággal, az emberek pedig lovak sebességével bírnának; egy iliy’ élő roppant Colosszus látása, mindenkor felséges tekintet, nem csak a’ hiú bámuló, hanem a’ gondolkozó okos ember előtt is. — De az ám még borzasztó szép , ha ez a’ Colosszus, Bajnok Bajnok mellett, egyűl egyig vitézi nevet érdemelve, az öldöklő csövek tüzes torkának elébe megy, babér után nyúl. és halált kap. Léptei alatt reszket a’ vidék, a’ föld halgat, ’s a’ remegő ég szédelegve vár a’ sorsot-vető órára. *Az elhatározó órajelen van immár; a’ dörgések elhalgatnak, de borzasztóan jajáéinak meg a’ szenyvedő, a’ haldokló Természet süket hangjai* Jelen van a’ halál’ bő aratása. Amott hóit Attyának tetemére támaszkodik az utolsót hörgő fiú. Itt a’ barát halálos csapásért rimánykodik Barátjához , de ez gyönge a’ kegyetlen szívesség’ tellyesítésére. •— Ez az elhúr.y- tak sorsát irigyli j amaz a’ halált hasztalan keresi maga körűi; ama’ végre, vissza tér hónnyába , mit ér , hogy a’ Haza Babért hoz-elébe , hiszen nintsenek kezei, inel- lyekkel azt elvehetne, ’s vérző fejére feltehetné. — El» el ettől a’ borzasztó rajzolattól! Elég már ennyi annak megmutatására, hogy a’ Katona helyheztetése a’ leg- ditsőségesebb , de a’ legveszedelmesebb is.

Azomban még leghasznosabb, hanem egyszersmind legkártékonyabb is a’ katonai rend. — O ugyanis az, a’ ki Birodalmakat alkota , és tarta meg; ő az, ki a’ Fejedelmet önnön királyi székén, a’ népet annak kunyhóiban, a’ tulajdont* a’ törvényt, és szabadságot, az emberiség’ törvényeit, ’s gyakran az okosságot, és igazságot is hív oltalma alá vette ,’s a’mesterségeket, és vallást elterjesztette; ő kénszeríté a’ ty- rannust igazságossá , a’ hitszegőt hívvé, az erőszakos- kodét csendessé lenni. 6 volt az, a’ ki, mint a’menydörgés majd fenyegetődzve , majd mint a’ zivatar egy kis részt elpusztítva, sokkal nagyobb vidékeket nyugalommal, és bőséggel álda-mcg. De más részről