Tomkaházi Tomka György: Erköltsi tudomány a katona számára (Pest, 1831)-512
IS ségek a’ Fegyvereket, Ázsiából kűriig országba , Athe* néből Hómába, Rómából az egész világba. — Sokan állittyák, Hogy a’ Természet a’ háborút \a’ néha rendkívül elszaporodott emberi-nem számának, az egyaránylat mértékére, való visszavitele eszközének tette, vagy azért rendelte légyen , hogyannak hanyatló méltóságát újjra felemellye. — Leg alább úgy látszik, hogy a’ Természet az emberi nem szaporodásánál különös tekintettel volt a’ háborúra. Ezen hasznokat tagadni sem lehet , de nem is kell egyedúlvalóknak, ’s a’ legnagyobbaknak tartani- Fellehet ugyan is a’ világ’ bőlts Ura felől tenni, hogy éppen azon őzéit könnyebb, és kevéssé fájdalmas eszközök által is elérhetné ; de valósággal úgy látszik, hogy a’ háború a’ Nemzetek terhes betegsége ; valamint tehát minden nagy betegségnek, úgy ennek is nem csak rósz, hanem jó, és hasznos következései is lehetnek. —Természetes, hogy azon ország , melly ezen rósz által elboríttatik, ezen hideglelésig kényszerített megerőltetés, ésrázkodtatás által, veszni tértt fajzatit kiveti ; az ellankadtt inak újjra felvonódnak, ’á egyesűltt erővel, köz akarattal, egy fő czélra dolgoznak; így az elveszett erő , ’s egészség nem csak újjra helyre áll, hanem ez által tudjuk egyszersmind ezeknek érdemét érzeni, és betsűlni. A’ hosszú, szakadatlan béke gyakran többet árt, mint a’ háború ; (jóllehet a’ szüntelen való háború sokkal korábban elgyöngítené a’ Nemzetet, mint az örök béke) ez ugyan is elkényeszteti, vagy megrontya a’ Nemzet’ testét, el fajtalaníttya characterét, ’s gondatlan kitsapongásokra vezet. — A’ nyugodalom restséggé 5 a’bőség kényes puhasággá változnak; a’ nem gyakorlott lélek pedig éppen úgy meg rozsdásodik, mint a’ használatlan kard. Az erőlködés’, veszély’^ és ellent állás’huzamos nemléte, lassanként elgyöngíti a’ Nemzet erkőltsi erejét; előbb nagy tettekhez való kedvét, utóbb pedig azokra való képesvoltát, és erejét veszti el; annál fáradhatatlanabb lessz azomban a’
