Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452

a' külső, hanem a’ belső minémiiségeket- is értse. Oly felséges tulajdonság ez az emberben, melyei minden egyéb állatokat íeyitl múl, ’s mint egy közelit az I- stenséghez. Nem de semmiféle állat, az emberen kivül, a’ miket most mondék, nem teheti? Az állatokat tsak a’ természeti ösztön vezérli, e’ viszi véghez álca_ lók azon munkákot, és pedig mindenkor egy formán, melyek nékünk sokszor mesterségeseknek, sőt tsudálatosoknak látszanak. Nem kezdenek ok sémi ujjat, és a1 régit mindenkor egy formán gyakorolyák« A’ fetske, ’s akár melyik madáris úgy rakja fészkét, a’ méhis a lépét, mint a5 leg első rakta: A’ majmak, melyek az állatok közül leg inkább közeliiének az emberhez , egybe gyűlnek ugyan fűtözni a’tűz mellé, melyet az utazó emberek raktak vala, de a’ leg elmésebb sem tud közülök tsak annyitis fel találni, hogy bár a le égett üszkoköt hányná felyebb a’ tűznek további táplálására: Az ember pedig annyira ki fogyhatatlan az ujjitásokban, ’s fel találásokban , hogy minden idő szakasznak legyenek különös leleményei. Már az értei-' ;

4