Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452

b.) Annak, a kikáromkodik, aUitsun s.ígí tót. Luk. 5. - 2i. Kicsoda ez, a’ Ki káromlásokat sxóll? nem téged illeté e’kérdés nyomorult emberi a’ ki az égnek , ’s léidnek mindenható Urát fértélmes szájaddal gya^- fázni vakmérösködöl ? avagy nem az a’ Felségé ez, a1 ki előtt nem tsak azok ha- jolnakmeg , a’kik a’roppant világokat bor hozzak, hanem a’ kinek neve hallására meghajol minden térd menj ben, földön és pokolban? Nem azá ez, a’ki előtt rét tegve jelennek megmég a’ legfelségesebb mennj ei lelkek is , a’ ki előtt az ég osz- lopi reszketnek , és félnek az ö intésére ?

, ki nézheti az ö nagy voltának menydör- geset? Jób. i5. — ii. Ekkora hatalmasság tlien a’földnek gyarló pora, az em- ler. a ki rothadás, az ember fia, a’ ki egy féreg merjen támadni ? Jób. 24. —6. óh vakmerőség! óh esztelenség! Ha az Istenek réghttetlen irgalmassága, mely fel }yül haladja minden 5 munkáit, megnem tartoztatná az ő igazságát, véliteké ó bál- gatag káromkodók í hogy egygy lehelle- tivel semmivé nem tehetne titeket, könnyebben, mint ti a’ port szélyel fújjátok 4

Ám-