Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452
ll? és azt hirdeti, hogy azok a’ nemtelen , és alávaló parasztok a’ kik néki nem ízol gálnak. t. Kir. 2. — 3o. Akár hogy ke- vélykedtek a’ Sidók, hogy ók Ábrahám marndéki, de mivel jóságot nem talált ben nek, a’ Krisztus nem tsak evőtök jzol- gainali; hamm ördög fia inak-is nevezd : és min nyájunk tanúságára írva hagyá Evangéliumában, hogy a’ ki btint követ , aZ ördögtől vagyon , akárkitől ízületeit légy enis. Mind ezekből bizonyos, hogy a’ valóságos betsulthez, a’ tökélletes jóságoknak birtokossain kiviilfenki ízámot nem tarthat. Ámbár nritfzámlálom én egyenként azon jutalmakat melyeket a’ jó erkölcsök szolgái nyernek ? egy szóval mindent ki mondok, ha azt mondom, hogy: boldogok. Úgy vagyon pedig: mert noha tö. kelletes boldogság nem lehet e’lóidon, de a’ minémü lehet , az a’ tökélletes életü- ekbe találtatik. így tanították ezt a’ po- gúny BÖltsek-is, a’ Sz. Könyvek pedig rakva vannak az erről fzolló tzikkelyekkel. A’ világ fiai azt tartyák boldognak, a" kinek ;fok gazdagsága,] nagy tekintete ter?