Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2
munka, a’ sírnak gyászos boltyában végnélkül való bontakozás’tárgya marad-e mindegyre, a nélkül, hogy valaha ismét életre hozattassék ? Avvagy : nem telhetik-é ez ki attól, ki egykor e’ mindenséget a’ semmiből kihozta ? Nem szinte olly könnyü-e neki azt, ha bár egy vadnak gyomrában emésztetett is meg, soha einem veszhető alkotó részecskéiből ismét elő- szóllíttani, mint teremteni?! — E’ fontos o- kok azonban legfellyebb-is igen hitelessé tehették a' testnek feltámadását a' józanúl gondolkodókban , de telyes bizonyságra nem hozhatták. Tehát a’ mi segítségünkre mindannyiszor kész Gondviselő, valahány szór az jobbvoltunkra szolgál : ebben is segített bizonytalanságunkon kijelentésével. Már az O Testamentom- ban meghirdeté e’ csalhatatlan végzését : „Várj- „meg engemet, úgymond az Ur,az én feltá- „madásom’ napján jövendőre: mert ez az én „végzésem , hogy egybe gyűjtsem a’ pogányo- „kat, és egybe szedjem az Országokat, és ki- ,,öntsem azokra az én boszonkodásomat ; bú- „súlásomnak minden haragját : mert az én haragomnak tüzével emésztetikmeg az egész „föld“ Sof. 3 , 8. Melly bizonyos, melly hathatós volt már ezen feltámadás’ hite Makha- beusok’idejében ?! Ama szerencsétlen Anya, kinek szemei előtt hét gyermekei a’ gyilkos Antiokhustól halálra kínoztattak , evvel vigasztalta élet’ vesztességöket: „Nem tudom az én „méhemben, hogy jelentetekmeg: mert nem „én ajándékoztam néktek a’ lehelletet, ’s az ,,életet, és mindenitek' tagjait nem én magara „foglaltam öszve : hanem a’ Világ’ Teremtoje, ,,a’ ki az ember' születését formálta, és a’ki „kitalálta mindeneknek eredetit: a’ lelket i&