Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2

Illy szörnyű K. A. ! a' méltatlan áldozó- nak vétke ; ’s illy lelki hüntetések is szokják azt követni.

De nem azon czélból mondom én ezeket K. A.! mintha én az áldozattól elakarnálok idegeníteni titeket. Távúi légyen! Sőt felhozom, és szívetekre kötöm , Kristusnak ezen vallását: „Ha nem eszitek az Emberfiának testét, esnem „iszszátok az o vérét , nem lészen élet bennetek44 (Ján. 6, 54.) Hanem egyetemben, sz. Pálnak tanítására is kívánlak jól figyelmete- sekké tenni: ,,Szükség, úgymond, hogy az „ember magát jól megpróbállya , 's úgy egyék ,,e’ kenyérből, ’s úgy igyék e’ pohárból44 (l Kór. 11, 28 ) Próbállya-meg magát nem tesz ez annyit, hogy abból senki se merészellyen enni; de ellenben azt sem teszi ám , hogy tartózkodás nélkül járúllyon kiki ezen szent eledelhez. Hát mit tészen? Megmagyarázom rövideden, Ez a' parancsolat: az ember próbállya-meg meg magát; e' hármot tesz. Először: az ember e’ mennyei asztalhoz közelítvén , vessen magával igazán számot , ha belsőképp’ megtért - e , megváltozott - e ? Másodszor: ha nincs-e szívében valamelly uralkodó vétek és hajlandóság, nem hátrál-e valamelly keresztényi kötelessége, mellyet bánattyával és igaz fogadásával , tökélletes gyónásával megnem győzött és kinem elégített vala ? Harmadszor: ama’ lelkét tápláló eledelt igaz belső éhezéssel kívánnya-e vagy sem? Mert valamint a’ közönséges eledel , ha éhezés nélkül vétetik , nem hogy erőt adna, hanem gyakran nyavalyát is szerez;így ezen lélek’ kenyere is.Valaki illy megváltozás’ próbájával , a’meggyőzés’ próbájával, és a' kívánság’ próbájával veszi a' mennyei kenyeret , az él örökre. Amen.