Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2

4

nyi állat, ki a’ városban bűnös vala, ’s a’ ki közönségesen Magdolnának tartaiik. Ezen világ’ hívságihoz, vétkes pompáihoz, és Isten’ törvénnyeivel ellenkező szokásihoz magát alkal- masztatott, egyébként jobb sorsú , személyben megvoltak megtérésünknek minden aka- ' dályi ; a’ szégyen, a’ világtól tartás , a’ magá- nakvalóság , és a’ rögzött szokás : mindezek által még is megtért, és pedig igazán.

O benne lássátok tehát Sz! az igaz megtérés’ úttyát ’s módját ; az Isteni kegyelem’ készségét, ’s lelketeknek , ha megtértek, jövendő sorsát. Magdolna megvetette azt, a’ mit eddig nagyra becsült:-és nagyra becsülte azt, a mit eddig megvetett: az igazi megtérés áll tehát a’ gondolkodás’ megváltoztatásában ,ez első ; Magdolna gyűlölte azt, a’ mit eddig szeretett , s szerette azt, a’ mit eddig gyűloltt; az igaz megtérés áll tehát az erkölcs megváltoztatásában; ez második része beszédemnek.

Sz. Lélek! ki a’ INinivéiek' szívét Jónásnak , a' Zsidókét Jánosnak , megtérést hirdető beszédikre igazgattad, és megérdekelted : m un- kálkodj az én Halgatóim' szíveiben is, hogy szószóllásom minden haszon nélkül ne maradjon. Figyelmezzetek.

Megtérni kívánván, a" bűnt kivágni, és kinem irtani , annyi mint magát csalogatni , mond sz. Ágoston. A’ bűnnek legmélyebb gyökere az értelem’ gondolkodása módjában van; azért lehetetlen, hogy az olly megtérés valóságos légyen, mellyben a’ bűnnek ezen gyökere kinem irtatik; annak idejével és alkalmatosságával ismét kihajt az. A’ valóságos megté-