Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2
meit; minden jszenvedésökben részt vesz; 5 ád máinap is híveinek pásztorokat, és tanítókat; táplállya igéiével, gyúllasztya példája* val ; velők marad gonviselése által mind világ’ végéig. Az embernek nincs olly rögzött indúlat- tya , mellyet meg ne jobbítson ; nincs ollyke- resztye , mellyet ne könnyebbítsen ; nincs olly erkölcse v mellyben fő ok ne legyen malasztya által; szóval ő valóban Út, igazság, és élet ; mert valóságos Istenfia. Ha csupa ember ; azontúl azt hozhatom én ki mindezekből, bogy azért vetette ö meg utolsó tehetségét az emberi nemzet’ szolgálat- ty ára , hogy magának csudálókat , ’s imádókat szerezzen. Juttassátok eszetekbe A. A! hogy mindég hamis Isteneket a’ hálákodás és csudálás szült: elhomályosodván tudatlan értelmük, felnem juthattak’ ama mindennémú javak’kútfejére, imádták a’ levegőt , melly által éltek ; a’ földet , mellytol tápláltattak , a' napot, melly őket melegítette; a’ holdat, melly a’ borzasztó éj' setétségét mérsékletté, ’s a’ t. Ezek voltak az Ő Jupiter , Czibele , Apolló, Diánna Isteneik. Imádták tovább a’ nagv bajnokokat, kik Őket védelmezték: a’ jótévő és hatalmas királyokat, kik nevöket halhatatlanokká tették. Ekképp’jutott Márs, Saturnus, Herkules ’s a' t. istenségre. Szóval az emberiség mást nem képzelt Istennek, egyéb kitől valami jót vett , vagy reménylett.-------Ezen emberiségnek mintegy gyengeségével akart tehát Jésus viszszaélni ; szembe tűnőképp gyakorolván a’ jót, hogy Istennek hirleltessékki ; annál bizonyosabban állítom én ezt; mert még az utolsó vacsorán, a’ leghívebb késérőinek, az Apostoloknak, se sugtameg, hogy ő nem Isten. Ah ! az illy szántszándékkal való — 238 —
