Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2
«’ szavait; nem akarja, hogy Jerusálembe felmennyen, és magát halálra adja; sót feddi e’ miatt Mesterét, és meg is botránkoztattya: „Rezdé Jésus megjelenteni tanítványinak, hogy neki Jerusálemhe kellene menni, és sokat szén» vedni a’ vénektől, Írástudóktól, és a’ papi fejedelmektől, és megölettetni. — És magán vé- vén Péter ötét kezdi feddeni mondván: távúi légyen tőled, Uram, nem lészen ez neked. Kifordulván monda Péternek, menny hátra sátán, botránkozásra vagy nékem ; mert nem érted azokat, mellyek az Istené, hanem azokat, mellyek az embereké41 (Mát. 16, 22.) Szász- szőr megmondá azt is nekik: hogy ö halottaiból feltámad , ’s testének valóban isteni templomát , melly a’ szűznek méhében építtetett, ’s a’ gonosz lelkűségtől le rontatik a’ keresztfán , ismét helyre állíttya ; még se hiszik azt ők; a’ leghitelesebb tanúságok ellen is kifogásokat tesznek; hogy elhitesse e’ hitetleneket, önnön testét, és csontyait nézettetnie, illettetnie , velők enni és inni kénteleníttetik Kristus (Luk. 24,39.) Annyira ment Tamás’ vakmerősége, hogy mind ezekre nézve se hinné Rristus’ feltámadtál : önnön szemeivel akarta látni , kezeivel tapogatni a’ szegek’ lyukait, és oldala nyílását (Ján. 20, 23.) Szörnyű tévelygés vakos- kodás! melly szelíd Megváltónkat gyakor panaszokra fakasztotta! Hogy hogy’ monda ő, olly régtől fogva vagyok veletek , még se es- mértek-e engem 7 olly el setétedett-e a’ ti értelmetek , hogy a’ fényes igazság se világosít- hattya azt fel 7 Oh vakok , oh nehezen hívők, oh balgatagok ! mi híjába oktatlak én titeket! „Monda nékik Jésus: ennyi ideig vagyok veletek, és nem ismértök e’engem?“ (Ján. 14, 9,) „Még ti is értelem nélkül vagytok e?4fc---- 207 ----