Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

maga megvallott Lukács Evangélistánál, hogy* érettünk véres jegygyei megkereszteltessék ; hogy érettünk szenvedjen, sanyargattassék, ’s ártatlan teste a’ mi bűneinkért keresztre fe- szíttessék. Tudjátok micsoda egy nyolcz napos kisded? Mi volt tehát ezen kisded?! Az ö ártatlan tagjai annyival gyengébbek voltak, mivel a’ szent Lélek készítette azokat. Ah ! Kk. ki ne szánnya szenvedésének csupa emlékezetére is?! Csak ezen ártatlan kisded nem szánnya se magát, se gyenge testét. ,,IVÍinekutánna eltelek a' nyolczad nap“ — — mi történt gon- dollyátok el? ,,Hogy környülmetéltetnék a’ kisded“ — — Mainap’ ünnepellyük eme véres kódolás’ emlékezetét, midőn ő is engedett a’ törvénynek ; mainap’ment végbe áuia’ fájdalmas szertartás, mellynek őisalája vetette ártatlan testét, ük ! jertek lássátok, ihol az ártatlan bárány a’ kés’ éle alatt; ihol vérének első zsengéje ; ihol első ere ama’ drága forrásnak , melly harmínezhárom esztendők múlva patak gyanánt érettelek folydogál. Jertek ide, takarítsá- tok-fel vetekedve ártatlan csepjeit, bűnös társaim l a’ mi százmunkra csergedeznek azok e- gyedűl. Mert: kiért is nyilatkozott - meg mainap’ ezen drága kútfő, egyébb érttem és ért- tetek , Keresztények! Miért veté a’kegyes kisded e’ kínos kódolásnak magát alája , egyéb a’ mi üdvösségünkért , minnyájunk’ váltságá- ért, az emberek’ lelkiért!!

Drágajátos Lelkek ! megbecsülhetetlen üdvösség ! valé)ban becses emberek ! esmérjétek- meg tehát valaha a’ ti becseteket, tanúllyátok üdvösségteket nagyra l)ecsülni; kevélykedje- tek ártatlan szívből lelketek’ érdemében és rendeltetésében. Mert: mit nem ér azon dolog, mellyért egy véghetetlen bölcs és felséges Is-