Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1
Tartalomjegyzék
alávalóság légyen , miilyennek tartatik közönségesen; s miilyennek a’ nemzeti Mithologiá Je-írja, vagy inkább gunyollya ötét: de az ő el« mefuttatásaik a’ magánosság’ és néhány tanit- -vánnyaiknak keblében termettettek-el ; nem mertek nyilván szóllani- Ah ! illy mélységbe sülledhetett-é az emberiség, hogy az Istenségnek Jég kissebb valóságos esméretét se szen- vedhette-el ? J Athéné, ama legjelesebb ’s tu- dósabb városa egész Görög országnak , azokat Istentagadóknak Ítélte , a’kik a'lelkieknek létéről mertek szót tenni. S ez volt Szokrátes'halálra kárhoztatásának - is többi köztt legfőbb o- ka. Erre nézve az emberi lélek’ esméretének-is szerencsétlennek kell vala lenni, és halhatatlansága’ bizonyságának el-veszni.-------Mit cselekszik tehát Krisztus ?— Eljö , és közli a’ világgal e’ számkivettetett igazságot. ,, Lélek az Isten“ úgy mond. (Ján. 4. v. 24*) Midönaz Istenség’ esméretét számtalan képtelenségektől meg tisztíttya , viszszaszerzi az Istennek elrablóit dicsőségét* ,,Dicsősség az Istennek a’ magasságban ! “ Ha az emberek józan szivöknek érzésire vigyáztak volna, könnyen kitanulhatták volna * hogy ama legfőbb valóságot, kiben élünk ,mozgunk , és vagyunk, minérnú tisztelet illesse. De elhomályosodván az ő esztelen sziveik , mi- nekutánna elváltoztatták a' halhatatlan (lelki) Istennek dicsőségét a’ halandó embereknek , madaraknak, négy lábúaknak , és a’ tsúszó- mászók’képei hasonlatosságára, elenyésztek az 6 gondolattyokban (Róm. 1. v. ä3 ) ; ’s minden lépésök újúj botlás volt. Az ö tiszteletük, mellyel az Istennek kívántak áldozni, merő külső, s többnyire balgatag, .-szertár tás vala 5 radlyen volt a táncz, játék, versengés, bajvi- Egyházi Beszéd. /. fíe'sz. * .5
